TÉMA: (HIFI) Rendszerem, gyűjteményem

Vackornál már akkor elindult, amikor megkeresett, hogy emeld a fórum rezgésszintjét
( néha kardionapot is tartasz )

Érzitek ti is? A fejlődés távlatai szinte beláthatatlanok! 
Csak így tovább! 

akkor ezt még megisszuk
( és maradunk )

Nem is feltétlen veled, mert hagyjuk ki szerintem a sógor/koma/ángyika metódust, hanem a mondandóddal! Bárkiével, bármikor, szívesen! Csak annyi kell, ne beszéljen csacskaságot az illető. Most meglépted a küszöböt, na!

Biztos az időjárás teszi, egyetértettél velem.

Helyes beszéd!

fzs1 beküldte: Pl Kupecke?

Mindenki ott posztol ahol szeretne, arra, s úgy, ahogy igénye kívánja. Jó lenne itt is sokakkal csevegni, de az a 3-4 ember aki itt megteszi, szerintem ez után is fog. A többi meg hadd olvasson. Nem volt itt soha főszereplő a radír, s ha rajtam múlik így is marad.

vackor beküldte: Ezekkel a szmájlikkal óvatosabban bánnék, több itteni fórumtárs jelen van ott is, posztolgat, azon fórum minden nyűgjével, bajával együtt.

Nekem például korában lett volna lehetőségem a ReVoxokkal megismerkedni, még a 700-as szériával is, de a 200-assal konkrétan, hiszen ott állt egy nagy hifis haverom bejáratával szemben a nappaliban, aki akkor autókereskedő lett hifikereskedőből sugallatomra, de mindig elsodort valahogy mellőlük a történések láncolata, ám tetszettek, éreztem, jók lehetnek, de nem lett velük konkrét kapcsolatom. Olyan 28 éve lehetett...
Amikor megláttam nála a komplett tornyot, kértem, kapcsolja be, hallgassuk meg, de ő inkább másokat mutatott, ezt fefitymálva, hogy ez csak egy túlárazott hifitorony, beszámolta valami autóba... hát röviden: nagyon nem.
Az a sok audiofil holmi, amiket mutogatott, a nyomába sem ér a 200-as ReVoxnak.
Ez ma már tiszta, de akkor elhittem neki, amit mondott.
Mi ketten nagyon mást keresünk a hifiben vele.
És ez így is maradt.

marky beküldte:

Így könnyű, ha megvolt a cél
Visszatekintve, hatalmas körhinta volt a hifizésem, néha jobban szédültem, néha kevésbé. Kell egy kis idő egyáltalán arra is, hogy megállapítsam jelenleg hol vagyok, kis tisztáson, hegytetőn, vagy éppen egy barlangban.
Abban talán szerencsés vagyok, nincsenek olyan készülékek, melyeket korábban megismertem és vágynék rá, a mostaniak is ölembepottyantak.

Ennek ellenére nem akarok mindenkitől és mindig tanulni. Azt is el kell tudni dönteni, mire van szükségünk és mikor.
Ha minden szennyt és koszt magunkra veszünk, nem biztos, hogy az feltétlenül érdekeinket szolgálja. Meg kell tudni tartani az egészséges egyensúlyt itt is, úgy gondolom. Cenzúrázott közösségi oldalon nem igénylem a részvételt.
Ettől még olvashatom őket, ha tapasztalatra vágyom, de az nem tanulás.
Az inkább azt mutatja meg, hogyan ne... és persze erre is szükség lehet.

El szoktam mondani, hogy amikor hifizni kezdtem még általános iskolás koromban, folyton az elégedettség lebegett lelki szemeim előtt, hogy hátradölve kedvenc berendezésemmel zenét hallgatok egyedül, legnagyobb örömömre, ami ebben számomra fellehető, nem pedig a folyamatos próbálkozás és a cserebere. 
És ezen az úton haladtam, kisebb, nagyobb kerülőkkel, de igen céltudatosan.
Nem mondom, hogy nem inogtam meg néha, és nem gondolkodtam el, hogy ez tényleg ennyire kell-e nekem, de aludtam rá egyet, majd többet, és úgy láttam, igen, kell.
Tudtam, mert éreztem, ha hallgatok megérzéseime, azok elvezetnek oda, ahová indultam, és "megérkezhetek".
És amikor összeállt az álmaimban létrejött rendszer végre, tényleg azt hozta, amire vágytam, vagy még kicsit többet is talán...
Szóval szerintem nagyon megérte.
De azt is beláttam, az örömteli zenehallgatáshoz azért erre nincsen mindig szükség.
Amikor felértem a hegy tetejére, ami előttem tornyosult, mint saját magamnak megszült feladat, és onnan körbetekintettem, rájöttem, hogy nem a túloldal felé szeretnék menni tovább, mert ott már csak völgyeket láttam jószerivel, hanem visszafelé olyan ösvényeket is meg szeretnék nézni, amik nem feltétlen felfelé vezetnek, hanem kicsit oldalra mennek el attól, amin felfelé törekedtem mindvégig.
Számomra a hifizés ezt jelenti, valamint azt, hogy a korábban megtetszett, de akkor valamely okból el nem ért készülékekkel megismerkedhessek.

Mindenkitől, még tőled is

Tanulni? Tőlük? Na igen, akinek arra van szüksége, miért is ne?

Pedig sokat lehet tanulni ott is
Múlt héten volt szerencsém naponta két előadását meghallgatni egy író, filozófusnak, egyből beugrott a néhány hete másik fórumi történetem az egyik nap. Vigyázni kell hol és mit írsz, beszélsz, mert ha nem értik, azonnal támadnak. Dióhéjban, talán ott is a kábeles topikban megemlítettem, hogy a sok kábeldugdosás, teszt helyett lehet pl. olvasni is, visszafelé is van út. A megelégedettségről talán szót sem szabad ejteni, mert könnyen igénytelen leszel. Az alábbihoz kapcsolódóan jutott eszembe. A végén megkaptam, mit keres egy hifis fórumon az "ilyen".
Az emberiség most ott tart (nyugati civilizáció totál, többiek efelé), hogy csak az érzékkielégítés fontos, és ami a "szép", hogy úgy gondolja, ez neki jár.

Be nem tenném a lábam olyan helyre...

Keményebb időkben ezért hifis fórumon kitiltás jár
( a saját írásomra értettem)

Ugye? Miért félünk ettől? Ez is lehet fejlődés és illik az érés folyamatába szerintem.