foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

A Barokk zene vokális műfajai

Szerkesztette: Romhányi László


Korábbi ígéretünknek eleget téve ezúttal a barokk zene vokális műfajaival, a  motetták, oratóriumok, kantáták, korálok, passiók, és misék csodálatos világával foglalkozunk. Mielőtt azonban megismerkednénk a barokk -korábbi cikkeinkben bemutatott- óriásainak vokális műveivel, ismerkedjünk meg az alapfogalmakkal, nézzük meg mit mond a kislexikon a műfaj elemeiről:

1. Oratórium:

barokkAz előadásokat kezdetben, a XVI. században a templomhoz tartozó imateremben, az úgynevezett oratóriumban tartották.  Innen ered a zenei műfaj elnevezése, amelyet általában szólóénekre, kórusra és nagyzenekarra komponáltak. Jellegét tekintve epikus, drámai, elbeszélő, de abban különbözik az operától, hogy előadás, színpad és díszletek nélkül történik, s a szereplők nem játsszák el a történetet, hanem hangversenyszerűen, énekelve adják elő. Az, hogy nincs díszlet, jelmez, mozgás, többszörös előnyt is jelenthet, ugyanis a fantázia alkalmanként fölülmúlhatja a korlátozott színpadi megoldásokat.
Témája többnyire vallásos, bibliai eredetű. Az összekötőszöveget az elbeszélő, olasz szóval a testo recitálva énekli. Az események kommentálása, összefoglalása a szólisták (áriák), az együttesek (duett, tercett), valamint a népet megjelenítő kórus feladata. Az operához hasonlóan az oratórium is bevezető zenével, nyitánnyal kezdődik, s helyenként önálló zenekari közjátékok is szerepelnek benne. A műfaj betetőzője Georg Friedrich Händel.

2. Kantáta:

Rövidebb lélegzetű oratórikus kompozíció. Abban különbözik az oratóriumtól, hogy inkább lírai jellegű, szemlélődőbb műfaj, az események sokszor teljesen hiányoznak belőle. Méreteiben is jóval kisebb. Tárgya szintén lehet vallásos, vagy világi. E műfaj Bach munkásságának egyik  legjelentősebb területe.

3. Motetta:

A motetta többszólamú énekelt zenemű, a középkor és a reneszánsz egyik legfontosabb zenei műfaja.

4. Passió:

A passió olyan sajátos tárgyú oratórium, amely Krisztus szenvedésének és keresztre feszítésének a történetét beszéli el, evangéliumi szöveggel. Első mestere Heinrich Schütz, betetőzője e műfajnak: Johann Sebastian Bach.

5. Korál:

A korálok régi német protestáns népénekek voltak, melyeket maga Bach és nagyon kedvelt, s gyakran feldolgozta őket. Legegyszerűbben négyszólamú kórusokra, de úgy is, hogy beillesztette egy nagyobb lélegzetű műbe. Bach négyszólamú korálletétjei a harmóniai gazdagság művészi példái. Oratórikus kompozícióban - mint betétek - a közösség érzésének adnak kifejezést. A korálfeldolgozások Bach orgonazenéjének is jelentős részét alkotják.

6. Mise:

Mise: A római katolikus és keresztény ortodox egyházak legfontosabb liturgiája a mise. A misekompozíció öt tételes, s a tételek elnevezésüket az imaszövegek kezdő sorairól kapták: Kyrie = Kyrie eleison - "Uram, irgalmazz!" (könyörgés) Gloria = "Dicsőség a magasságban Istennek!" (A Szenthármasságot dicsőítő tétel a legmozgalmasabb, legelevenebb valamennyi közül.) Credo = "Hiszek egy Istenben" (A legfontosabb hitigazságok vallomásszerű összefoglalása.) Sanctus-Benedictus = "Szent vagy, áldott vagy" Agnus Dei = "Isten báránya"

A vokális műfajok rövid lexikális ismertetője után térjünk ki pár sor erejéig a hangnemek bemutatására is:

Női:

- Szoprán: a legmagasabb női vagy gyermek hang, terjedelme többnyire c1-f2, hivatásos énekesnőknél a-c3 (f3-g3). Szólisták között megkülönböztetnek koloratúr, lírai, drámai szopránt.

- Mezzoszoprán: Szoprán és alt közötti női vagy gyermek hangfekvés, a szoprántól sötétebb hangszínű, mélyebb hangterjedelmű általában kb. g-b2 között.

- Alt: Mély női vagy gyermekhang, terjedelme többnyire a-c2, mély alt esetén f-től, kivételesen e-től vagy d-től e2, f2-ig.

Férfi:

- Tenor: A legmagasabb férfihang hangfekvés, normál terjedelme többnyire c-a1, hivatásos énekeseknél c-c2 is lehet. Szólisták körében megkülönböztetnek hős és lírai tenort, tenorbuffót.

- Bariton: Középfekvésű férfihang, terjedelme többnyire A-el, gl, olykor G-e1,g1. Szólisták körében megkülönböztetnek hős és lírai baritont, basszbaritont.

- Basszus: A legmélyebb emberi (férfi) hangfekvés, terjedelme többnyire E-d1, a mély basszus alsó határa D,C, kivételes esetben B1 is lehet. Hivatásos énekesek körében megkülönböztetnek basszust, mélybasszust, basszusbuffót.

Végezetül pedig - a teljesség igénye nélkül- bemutatjuk Bach és Händel legismertebb vokális alkotásait:

Johann Sebastian Bach:

Munkásságához három Oratórium tartozik: a Húsvéti oratórium és a Mennybemeneteli oratórium, amelyek lényegében nagyszabású kantáták, valamint a Karácsonyi oratórium, amely egy 6 kantátából álló sorozat.

Templomi kantátája közel 200 maradt fenn. Világi kantátái meghatározott alkalmakra (születésnap, névnap stb.) készültek. 17 ilyen művét ismerjük jelenleg. Valószínűleg többet is komponált, de ezek elkallódhattak. Legtöbb kantátáját Lipcsében írta.

Legismertebb kantátái a Weimarban született Vadászkantáta, és a már Lipcsei alkotású barokkKávékantáta, amely bájos humorú mű, a kávéivás elterjedésével kapcsolatos. A Parasztkantáta talán a legközismertebb tréfás, népies hangulatú kantátája a Lipcse melletti falvak földesurának köszöntése alkalmából íródott. A mű parasztemberek beszélgetésének dalolásának tréfás megjelenítése sok népdalszerű dallammal. A nyitás, a duettek, az áriák, a recitativók és a kórustételek víg falusi mulatozás hangulatát elevenítik meg. A mulatozás közben egymással évődő parasztleány - és legény (szoprán és basszus énekesek) tájnyelven énekelnek, a zenekari együttes a német falusi muzsikusok hangszer-összeállítását és zenélési módját idézi, s az egész kantátát nép táncritmusok és népdalszerű dallamok elevensége jellemzi.

A passió: Jézus szenvedésének története az evangéliumok szerint, melyet évszázadokon át ünnepélyesen recitáltak évente a nagyhéten. Nagypénteken került sor a János apostol evangéliumából vett passió olvasására. A passió-recitálás különlegessége volt azonban, hogy míg az eseményeket egy "evangelista" énekelte, Jézus szerepét egy másik, mélyebb hangú énekesre bízták, a többi szerepeket pedig magasabb hangon énekelte egy énekes, illetve a tömeg szerepét a kórus.

Amikor a XVI. században a németek lefordították anyanyelvükre a passiót is, egyes zeneszerzők önálló dallammal próbálták a német nyelvhez legjobban illő recitálást kialakítani. Mivel ekkor már virágzott a többszólamú kóruséneklés, a tömegjeleneteket így komponálták meg. A leghíresebb ilyesféle passió Bach előtt kb. 100 évvel Heinrich Schütz írta.

Bach tovább módosította a passió-éneklést, melyet a lipcsei Tamás-templomban neki kellett évről évre, megfelelő zenével előadni. Először is a recitálást változatosabb dallamokkal és akkordkísérettel valósította meg. A tömegjeleneteket (a turbákat) gondosan kidolgozott,
mozgalmas kórusokban írta meg. De hozzá adott még új, az evangéliumban nem szereplő szövegeket, melyek a passió hallgatása közben támadt emberi gondolatok és érzelmeket akarták kifejezni. A hallgató egyéni megrendülését, meghatódását szóló áriákban szólaltatja meg a szerző, a
közösség érzelmeinek kifejezésére pedig négyszólamú korálfeldolgozásokat fűz közbe. Így tehát Bach passiói négyféle tétel váltogatásával (recitáció, turba, ária, korál) kialakított hatalmas drámai zeneköltemények.

Bár ez időben elterjedtek az olyan passiók, melyeknek a szövege nem bibliai eredetű, Bach mégis szigorúan követte az eredeti passió követelményét, a szöveget szigorúan a bibliából merítette.

A kutatók eredetileg 5 passiót tulajdonítottak Bach művének. Ezek közül az egyik azonban nyom nélkül elveszett. A Lukács passióról pedig kiderült, hogy nem Bach írta, egy ismeretlen idegen szerző műve, amely Bach másolatában maradt fenn.

A Márkus passió zenéje - néhány tétel kivételével - szintén elveszett, így tehát Bach két nagy passiót hagyott ránk, az 1723-ban komponált János-passiót és az 1729-ben írt Máté passiót.

A János passió Köthenben készült, de előadására már Lipcsében került sor, 1723 nagypéntekjén. A mű hallatlan feszültséget teremtő drámaiságával ragadja meg a hallgatót. Tartalmi súlyát a recitativók és a kórusok hordozzák, a lírai nyugvópontot az áriák jelentik.

68 db számot tartalmaz: 45 (recitativók és kórusok), 11 (korál), 12 (ária).

Ebből látható, hogy a történet gyorsan pereg, viszonylag kevés a lírai nyugvópont.

Bach passiójában az evangélista már nemcsak közli, hanem át is éli az eseményeket. Ismeretes, hogy a passióban Jézus szenvedéstörténete halállal végződik. Bach zenéje a János-passió záró koráljában mégsem a halál hangulatát idézi, hanem mintegy személyi hitvallásként a szerző
föltámadásba vetett hitét tanúsítja.

"Akkor majd ébressz föl halálomból,

hogy szemeim lássanak Téged

minden örömben, ó Isten Fia,

üdvözítőm és kegyelem trónusa!

Úr Jézus Krisztus, hallgass meg engem,

dicsőíteni akarlak Téged Mindörökké!"

(dr. Vargha Károly fordítása)

A Máté-passió az egész zeneirodalom egyik legnagyobb remekműve, 1729-ben került bemutatásra. Az egész mű 78 számot tartalmaz.

Ebből 36 bibliai szövegre készült, a többi szövegét Picander írta. Igen fontos szerepet töltenek be a műben a korálok. A Máté-féle evangéliumi elbeszélés líraibb, mint a János-féle.

Mise: Bach két misét komponált, melyből a Magnificat rövidebb lélegzetű mű. 12 rövid tételből áll, szövege bibliai tárgyú, Mária magasztaló hálaéneke. A mise dallamvilága olaszosan könnyed, s
különösen ünnepélyes hangú a megnyitó kórus.

A h-moll mise hatalmasra méretezett, közel két órányi terjedelmű kompozíció 1733-ban keletkezett. Bach templomi művei között a Máté passióhoz hasonló kiemelkedő helyet foglal el. Keletkezése és rendeltetése sok tekintetben mind a mai napig megoldatlan rejtély.
Vajon mi indíthatta Bachot arra, hogy az öt részéből álló teljes latin miseszöveget óriási méretű tételekben megzenésítse? A h-moll mise szerkezeti felépítése is érdekességeket mutat. A mise hagyományos tételeit Bach szétbontja rövidebb, zárt zeneszámokra, úgy, hogy a Kyrie három számból, a Gloria nyolc számból., a Credo szintén nyolc számból, a Sanctus négy számból, az Agnus Deli pedig két számból áll. A mise huszonöt zeneszáma közül tizenhat nagyszabású kartétel, hat ária, három pedig duett. Ebből is látható, hogy a kórustételek súlyban és számban a mise legnagyobb részét alkotják. A barokk misekompozíciónak ezt a típusát kantátamisének szokás mondani, miután hasonló elvek szerint bontja egyes zeneszámokra a latin szöveget, mint a kantáták. A kantátától elsősorban az különbözteti meg, hogy teljesen hiányzik belőle a recitativo és a korál típusa.

Georg Friedrich Händel:

HandelHändel a zenetörténet legnagyobb oratórikus mestere. Oratóriumai többnyire bibliai (vallásos) tárgyúak, mégsem tekinthetők egyházi kompozícióknak, inkább "színpad nélküli zenedrámák." A bibliai téma jó alkalom volt Händel számára, hogy a közösséghez szóljon, a közösség pedig idővel megértette szándékát.

Händel minden külső eszköz nélkül - színpad nélkül - hátteret tudott festeni, jellemeket, szenvedélyeket tudott ábrázolni zenéjével.
Legfőbb kifejező eszköze a közösséget megszemélyesítő kórus, és a főhősök. Oratóriumkórusai egyaránt alkalmazzák a homofónia és a polifónia eszközeit.

Néhány oratóriuma: Eszter, Saul. Az Izrael Egyiptomban 1738-ban született, 3 hét alatt komponálta. Az egész mű zenei súlypontja a kórusokon nyugszik. (19 kórus, és csak 4 ária és 3 duett szerepel benne.)


A Messiás:

Bemutatója 1742. ápr. 12-én Írországban , Dublinban volt. A Messiás az egész egyetemes zeneirodalomnak olyan örök értéke, mint Bach Máté passiója, vagy Beethoven IX. szimfóniája. Hatalmas alkotás – amely mint minden nagy mű - minden korhoz és minden emberhez közvetlenül szól.

Tárgya: Jézus életének története, küldetésének értelme. Szövegét, a bibliai történetnek megfelelően Händel barátja, Charles Jennens írta.
Az oratórium 3 részből áll:

I. rész: A Megváltó előtti időket tárgyalja. Júdea sötétségben és elnyomásban élő népe isteni kinyilatkoztatásban részesül: a próféták, hírnökök bejelentik, hogy Isten megváltót küld, és a sötétséget végre felváltja a fény ragyogása. Ezután Jézus születését jelentik a pásztorok és angyalok, majd Jézus tanításainak hatását ábrázolják az első rész záró számai.

II. rész: A Megváltó szenvedéseiről, az emberiségért vállalt megpróbáltatásairól beszél. Jézus mennybemenetelét ábrázolja, és végül az égi hatalmak győzelmét festi le.

III. rész: Az ember halálával, és a feltámadással kapcsolatos hitnek ad kifejezést.

A Messiás zenei építkezése: a mű 52 számot tartalmaz, melyek a következőképpen oszlanak meg: 2 zenekari tétel, 12 recitativo, 2 arioso, 15 ária, 1 duett és 20 kórustétel. (Itt is látható, hogy a zeneszerző mind tartalmilag, mind zeneileg a legfontosabb szerepet a kórusnak szánja művében.)

A mű leghíresebb, egyik legnagyobb szabású kórustétele, amely a Händel oratóriumok kórustételei közül is a legnépszerűbb, a II. rész zárókórusa, a 43. sz. Halleluja-kórus. Tulajdonképpen ez az utolsó "cselekményes" rész, mivel a III. rész tartalma már elvont, lírai jellegű. E kórustétel a polifónia és homofónia művészi egyensúlyát adja.

Minden együtt hirdeti: az Élet legyőzi a halált, az igazság diadalt arat, az Ember küzdelme nem hiábavaló.

Júdás Makkabeus:

1747-ben készült, de bemutatójára csak egy év múlva került sor.
Hatalmas sikert aratott.

Tárgya: a zsidó nép felkelése a hős Júdás Makkabeus vezetésével. Ez az
oratórium is 3 részből áll.

I. rész: a nép siratja elesett vezérét, Mattathiást.

II. rész: az új vezér szabadságharcra szólít fel.

III. rész: a nép ünnepli a diadalmasan hazatérő hadvezért.

A mű drámai súlypontját itt is a kórustételek képezik.

Jephta:

1751-ben írta, s betegsége, egyre erőteljesebben elhatalmasodó szembaja miatt alig tudta befejezni ezt az oratóriumát.

Jelen cikkünk elsődleges forrásaként a már korábban is jól bevált Dr. Bánhidi Lászlóné: Klasszikusok mindenkinek (Érettségi segédlet gimnáziumi tanulóknak) című írását használtam.

Legközelebb az opera műfajának kezdeteivel ismerkedhetünk meg.

 

Copyright © 2017 Audioland. Minden jog fenntartva.