foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Tudósítás: a biztosíték

Írta: Bakai Gábor


biztiA következő cikket a történések sorrendjében írtam, megpróbálván megőrizni az eredeti folyamatot és a közben felvetődött gondolatokat is egyben, remélve, hogy olyan dolgokat örökítek meg ezáltal, amiket az Olvasó is érdekesnek tart. Vagy esetleg hasonlatosnak a saját gondolataihoz. Aztán a végén, úgy érzem, a forma kissé túlnőtte a mondanivalót: túl sok mindent kellett belezsúfolni. Remélem, azért jól fogjátok érezni magatokat.

A baleset (december eleje, valamivel 5-e után)

Az történt, hogy a jól beállított, megszokott, szeretett hifirendszeremet szét kellett berhelnem: vettem egy kanapét, amelynek használatba vételéhez át kellett rendeznem a szobát.Ahhoz, hogy a hifi megfelelően legyen elhelyezve, de mégse kapjon az egész szoba raktárjelleget, kénytelen voltam majd mindent megmozgatni. Ez persze még nem megy hifisztikai szempontból eseményszámba (bár az akusztika és az eltérő elhelyezések okozta változás megérne egy cikket), csakhogy figyelmetlenségemben a CD-játszót teljes kikapcsolás nélkül, standby állapotában húztam ki a konnektorból. Ennek az lett a következménye, hogy az új helyén nem volt hajlandó működni. Hamar elvetettem a környezetével elégedetlen, dacos készülék elméletét, és reménykedtem, hogy egy biztosítékcserével kielégíthetem a sztrájkoló masinát.  Szétszedtem a készülékházat, és ráleltem a ludasra: a tápbemeneten egy 20 × 5 mm-es, 500 mA-es „T” jelű üvegbiztosítékra. No, ebbe nem fogok belehalni – gondoltam, és nagyon akartam, hogy csak ez legyen a baja.

A kisördög (december 9.)
Ahogy a következő napon elindultam üvegbizti-cserkészésre, gondolataim termékeny földjén felütötte fejét a hifista kisördög, és demoralizált, de erősen: hogy biztosbizti csak valami kínai vacakot fogok kapni, ami Isten tudja, hogyan fogja befolyásolni a rendszerem hangját, és egyébként is, a Proceedbe ne rakjak akármilyen vacakot, szerezzek „eredetit”. Patás barátunk hamar legyőzte nem létező ellenállásomat, és máris magaménak éreztem a problémát. De honnan a fenéből akasszak le pont olyat, ami egy tízéves berendezésben volt?! És egyáltalán: milyen volt benne?!
Mielőtt bárki eleve elvetemülten hülyének nézne (ezt persze ilyen téma okán fel sem kellene tételeznem ezen az oldalon), fel kell hívjam a figyelmét a hálózati kábelekre, továbbá a több fórumon is tárgyalt kismegszakítók hangra tett hatásaira. Szóval, a jelenség, a táp, a hálózat útjának befolyásolása sokak szerint megváltoztatja a hangot. Szerintem is. Méghozzá egyes esetekben jelentősen. Továbbá az autóhifiben is tapasztaltam, hogy a jó minőségű biztosítékház óriásit javíthat a hangminőségen, és a biztosítékok szintén jelentősen befolyásolják a hangot. Termékeny talajra hullottak hát a szarvas kisöreg szavai. Olyannyira, hogy felhívtam a Kácsát, van-e valami jobb minőségű üvegbiztijük. Titkon reménykedtem, hogy a Furutech gyárt ilyet.
Kilencezer (még mindig december 9.)
Kár volt reménykednem: igazam lett. Kérdeztem, a telefon másik végén válaszoltak:
– Kisméretű, 20 × 5mm-es, 500 mA-es üvegbizti?
– Van. De elég drága.
– Mennyi? – kérdeztem. Gondoltam, úgy 1500 forint körül lesz, és azt, amilyen elvetemült vagyok, még ki is fizetem érte. 
– Kilencezer – hangzott a válasz némi keresgélős szünet után.
Biztos valamit félreértett. Megpróbálom még egyszer:
– Én arra a kisméretűre, arra az apró kis izére gondoltam! – magyarázom reménykedve, de valójában kissé elbizonytalanodva.
– Tudom, mondom kilencezer – hangzik a határozott válasz, amit immár kénytelen vagyok tényként fogadni.
És hát, nyelni sem tudok, nemhogy megdöbbenni, ha nem tolnám a bringám, most leesnék róla. Nem gondoltam, nem tudtam róla, sokkolt a dolog. Egy RCA-dugószettért nem sajnálok 30 ezret, de ez azért mégis… és jött a kisördög:
– Adtok egyet? Kipróbálnám, írnék róla, kíváncsi vagyok… – nyöszörgöm inkább reménytelenül, mintsem optimistán sorolva gyenge kis érveimet, hogy hozzájuthassak valamihez, amiről két pillanattal ezelőtt még nem is tudtam, hogy létezik, eggyel ezelőtt pedig az árát nem akaródzott befogadnia a szürkeállományomnak, most meg szinte elképzelhetetlennek találom, hogy ne legyen róla saját tapasztalatom.
– Persze – hangzik azonnal az immár számomra mézes csengésű női hang.
Csöndben vagyok, emésztem. Adnak. Lassan elhiszem. A fejemben már a tesztkörülményeket tervezem. Eszembe jut, hogy még a fülemen a telefon. Beleszólok, leteszem. Irány a Kácsa.
Furutech (pár nappal később)
Tehát nálam van két biztosíték: az egyiket a Conradban vásároltam, a cirka 50 éves múltra visszatekintő német ESKA gyártmánya, nikkelborítású, csak 10 darabos csomagban lehet kapni, összesen 450 forintért, tehát 45 forint darabja. Made in Germany, legalábbis a gyártó honlapján ezt hirdeti.
A másik a Furutech TF-0.5A (20 mm) típusjelű csodabiztije, előkelő dobozban, kemény, szivacstartóban, darabja 9 ezres. 200-szorosa az ESKA-énak. Nem mágneseződő/hető, a kupakok anyaga réz, ródiumbevonattal, a vezeték alacsony induktivitású rézből készült, a Furutech szabadalmazott Alpha eljárásával. És a meglepetés: ez is Made in Germany! 
biztiA ródiumot szeretik a Furutechnél, leginkább az előkelőbb termékeiben alkalmazzák, de ott nagyon. Jók is. Meg sok pénzbe kerülnek. Direkt nem az írtam, hogy drágák: pár éve elvégeztünk egy tesztet, egyforma kábelen meghallgattuk a piacon kapható legdrágább RCA-dugókat, az Eichmann ezüst Bullet Plugját, a WBT és a Furutech legnagyobbjait. Akkor, adott körülmények között nekem egyértelműen a Furutech hangkaraktere tetszett a legjobban, nem meleg, inkább gyors, friss, és nagyon jó a felbontása. Azóta Furutech dugókat használok. Éppen emiatt reméltem, hogy találok ettől a gyártótól biztosítékot is.
A Furutech egyébként is sok figyelmet fordít a megfelelő jelközvetítésre, főként csatlakozókat, kábeleket és elosztókat gyárt, de van Nano folyadéka, ami az érintkező felületeken javít a kontaktuson, van demagnetizálója, lemezmosója, fali konnektora, no és biztosítéka. Alapvetően azt ajánlja, hogy a többi termékével együtt használjuk a biztosítékot, akkor fejti ki leginkább a hatását. Valószínűleg igaza is van, legalábbis eddig azt tapasztaltam, hogy egyes gyártók termékeit vegyítve ugyan jó, illetve tetszetős eredmények érhetők el (mármint hangilag és esetlegesen), de csak ritkán olyan egységesek, mint az adott családot együtt alkalmazva. Oké, erre most nincs lehetőségem, a tápoldalon egyetlen Furutech sem erősíti a biztosíték esélyeit. Nézzük, mit mutat.

Szkepticizmus és a hívők
biztiElőbb azonban – a teljesség kedvéért – szeretnék megosztani veletek néhány észrevételt. Az előzményeket. Adott a zongorahangoló barátom, aki éppen akkor toppant be hozzám, mikor hazahoztam a kis varázslót. Saját magát egy időben „nem egy dugóforgató fajtának” titulálta, alapvetően szkeptikus mindenféle maszlaggal szemben, de a múltkori eset óta (na jó, kissé már korábban is) azért nyitott bizonyos dolgokra. Hisz. Nekem. Ez a kilencezer viszont nála is kiütötte a biztosítékot. Áthívtam hát, hallgassuk meg együtt. Hadd csússzon lejjebb az audió mély mocsarába. Vagy kapaszkodjon ki belőle.
A másik delikvens Jánosunk, a Puskás. Ő sem lelkendezett elsőre, sem másodszorra, az első felvetése az volt, hogy a biztosíték okozta változást vessük össze egy hasonló árú tápkábelével. Hallottam a hangján, hogy a tápkábelre fogadna. Én egyikre sem: ennyiért nem nagyon tudok olyan tápkábelt, amit jónak titulálnék. Viszont ez az összeg egyelőre nekem is soknak tűnik egy kis darab biztiért, de annak a lehetőségét sem vetem el, hogy jó. Ez az optimizmus abból a tapasztalatból táplálkozik, amit a csatlakozók tisztításával szereztem. Tudniillik az RCA-dugókat megtisztítva is jobb lett a hang, de legtöbbször a hálózati dugók, vagyis a hálózat pucolását még jobban meghálálták a rendszerek. Persze, csak nagy általánosságban. Volt, ahol egyáltalán nem hallatszott változás. (Ilyen ez a hifi. Azért szorgalmasan pucoválok…)   
A netet böngészve viszont lelkesítő felhasználói szózatokra bukkantam, persze külországi oldalakon. A legtöbben, akik kipróbálták, dicsérik, de nagyon. Voltak, akik többféle biztosítékot raktak a gépeikbe, amik nem vagy csak alig okoztak változást, ám a Furutech olyan javulást hozott, ami felülmúlta várakozásaikat („drámai” és hasonló jelzők sokasága…). Olyan vélemény is olvasható, miszerint nincs még egy olyan kiegészítő, amivel ár/értékben ekkora javulást lehet elérni a rendszerben. Egyre kíváncsibb vagyok. Csak rá ne szokjak… Hívom az ellentábort. Legyen csak negatív előítélet is.
Csakhogy az ellentábor nem tud jönni, így karácsony táján mindenki nagyon elfoglalt, a biztosíték meg az asztalomon hever. Nem várhatok tovább: kíváncsi vagyok. Kénytelenek vagytok beérni egy ember véleményével. Esetleg majd valamikor később kicserélem, ha átjönnek. Bár, ha jó lesz, nem hiszem, hogy kikerül a rendszerből.

A biztosíték hangja (karácsony előtt)
Elő az izopropillal, meg kell tisztítani a felületeket. Figyelek a biztosítékok irányára (a Furutechnél a felirat, az ESKA-nál jelölöm), melegítem a rendszert. Az ESKA-val kezdünk, bejáratom. Legyen ennyi előnye. 
Phű, nem könnyű a Proceedban biztosítékot cserélni, nem is szeretném ezt rendszeresen tenni: olyan szorosan fogja a háza, hogy alig lehet kivenni belőle. A Furutech a helyén. Rég nem izgultam ennyire hifi miatt. Idáig megírtam a cikket, aztán hallgatom. Mi lesz, ha nem lesz változás? Dobhatom a szemétbe az egészet.
De van. Elsőre az tűnik fel, hogy több a részlet. Az előbb ez a szám kissé visszafogottnak tűnt, a gitár alig érvényesült, most minden sokkal jobban hallható, de úgy, hogy az arányok nem borultak fel. Jobb a felbontása a CD-játszónak, így a jelenlétérzet is nagyobb, sokkal jobban térben szól a zene, jobban leválik a hangszóróról, a kórusokban többen vannak, és jobban megkülönböztethetőek a szereplők. A gitár élőbb, valahogy minden épp olyan, mint volt, csak jobban hasonlít az élőhöz. Csak amiatt lehet, hogy több információt kap a rendszer.  Például a húrok rezgése és a hangszer testének a rezonanciája is jobban megjelenik. Több dolgot mutat a felvételekből, abból, mit és hogyan kevertek, de az énekesek finom játékából is. Az apró dinamikakülönbségekbbiztiől. És hangosabbnak tűnik az egész. Mi lesz, ha bejáródik?! Mert be kell neki, az biztos. Nem hiszem, hogy varázsolna. Nem hiszem, hogy rossz rendszerből jót tudna csinálni, viszont jóból (értsd: a tulajdonosának tetsző) még jobbat biztos. Nem az a látványos, mindent felfordító javulás, inkább a finomságokban hoz sokat, de ott nagyon. Határozottan magasabb szintre emelkedik a rendszer általa. Pedig ez (még) csak egy biztosíték (a Proceedban négy található!). Azért most visszateszem az ESKA-t…
Hát igen. Jó így is, nem mondom, hogy nem lehet a Furutech nélkül élni, de azért... jobb a Furutechkel. Főképp a tér szűkülése jelentős, kényesebb a rendszer a hallgatási pozícióra, a japán biztosítékkal kissé oldalról hallgatva is határozott színpad volt érzékelhető. Keresem a szavakat: nem szürkült be a rendszer, nem is lett lassabb, nem lett kevésbé pontos, csak valamivel szegényesebb.
A Proceedben, mint említettem,  négy biztosítékot láttam. Egy okozta a fent leírt változást. Érdemes lenne megkeresni, hogy hol fejti ki a legnagyobb különbséget, de nem akarom a kényes készülék lelkivilágát tovább bolygatni, erre nem vállalkozom. Az is biztos, hogy négy sokkal inkább kihozná, mit tud a biztosíték, de 30-40 ezer körül már tényleg jó hálózati kábelek kaphatók. Kérdés, tudnak-e olyan neutrálisak maradni, mint ez a biztosíték.

Kétely (az előzőekhez képest másnap reggel)
BiztiA meghallgatása után kétségek ébredtek bennem. Mint említettem, a változás nem volt olyan drasztikus, és simán el tudnám fogadni, hogy a megítélésében egyszerűen csak az befolyásolt, hogy drága, hogy Furutech, és esetleg jónak akartam hallani. Nem volt más velem, így vaktesztelni sem tudtam. A fent említett szkeptikusokat el kellett felejtsem, de eszembe jutott egy olyan személy, aki nem különösebben kedveli a kiegészítőket, kúpokat, asztalkákat: Győző. Legutóbb is, mikor nálam járt, egy próba erejéig kivetette velem a fémkúpokat a hangfalam alól (közös emlékeink alapján az éppen akkor hallgatott zongora megszólalása természetesebb lett, és hitelesebben érezhetővé vált a hangszer teste is a szobában, valamiféle jelenlétérzetet közvetítve felénk). Egyetlen ketyerét tűr meg otthonában, él vele hosszabb ideje békességben, és ez a Shakti (amit magam is szeretek, de abban is megegyeztünk, hogy ez sem nélkülözhetetlen kiegészítő) kő és On-Line formában. Győző egy, az ezredforduló környékén gyártott teljes (még a fekete) Levinson lánc tulajdonosa (többek között), továbbá markáns véleményével elég rendesen tudja a különféle fórumozó hifisták kedélyét borzolni, némely esetekben akár sokkolni is: a tökéletes – ez esetben pozitív előítéletektől mentes – teszttárs! Ő aztán nem fog hasra esni a Furutechtől, csak ha az tényleg valami igazán jót produkál! Jellemző, hogy 24-én kora délután, ajándékosztás előtt simán átjött a meghívásomra, pedig párján kívül még két gyermek is tűkön ülve várta otthon.
A kilencezret az ő gyomra sem vette be egyszerűen, tehát nem csak nekem tűnt elsőre soknak: abból az aspektusból tekintve, hogy pontosan 200-szor annyi, mint az ESKA, tényleg veszedelmesen drágának tűnik, bár az is igaz, hogy egy alap CD-játszónál az ő készüléke is majdnem ennyiszeresébe kerül. Meg a kábelei is…
A meghallgatáskor nem tudta, melyik van benn, mégis, elsőre eltalálta, melyik a „drága”. Győzőről tudni kell, a hifisták jó részétől eltérően nem az a térmániás fajta, és nem elsősorban a különbségek érdeklik két hangkép között, már nem ezeket vadássza. Körülbelül azokban a változásokban egyeztünk meg, amiket fent leírtam, de a pontos véleménye a következő: „Hogy ha kicserélnéd a hangszórókábeledet, vagy valamely készülékedet, annak hatását általában meg lehet érezni bármikor, mert elmegy, vagy más esetben megjön valami az újabb készülékkel vagy kábellel. Ez a biztidolog szerintem nem egészen ilyen. Mondjuk úgy, én erre a különbségre nem vágyom. Elismerem, hallom, de csak addig szórakoztat kábé, ameddig ez szóba kerül köztünk... A-B tesztre tök jó, demózni a dolgot, de zenét hallgatni szerintem nem befolyásolja az élményem szintjét említhető mértékben. Persze lehet, hogy nincsen igazam, de én így érzem valahogy.” Összefoglalva: hallhatóan kontúrosabb, szellősebb és precízebb lett a megszólalás, ámde a zenei összkép érintése nélkül.
Van még egy aspektusa is ennek a meghallgatásnak, ami lehet, hogy fontos, lehet, hogy nem. biztiGyőző eleddig még nem járt az új otthonomban, a régiben hallgatta a rendszerem, ahol a készülékek egy fa koloniál szekrénykén és a földön álltak. Most egy fém-üveg állványon tartom őket. Győző egyfajta színezettséget vél felfedezni a hangjában, ami a régi helyen nem volt sajátja, és ezt hajlamos az állványnak tulajdonítani, én meg hajlamos vagyok egyetérteni vele. Hogy ez miért fontos? Elképzelhető, hogy a biztosíték csak ebben a formációban teszi jobbá a rendszert, vagyis valamilyen hibát más hibával ellensúlyoz. Elképzelhető, de nem hiszem, hogy így lenne. Sokkal inkább azt, hogy olyasmi hangbeli hatása van, mint a Shaktinak: egy jó rendszert érezhetően jobbá tud tenni, de gyengéből jót nem csinál: nem változtatott a tonalitáson, csak növelte a felbontást, kontúrosabbá tette a hangokat, magasabb szintre emelte ugyanazt a hangot.

Összegzés (karácsony utántól január elejéig)
A végére azt kell mondjam, hogy – a változás alapján – megéri az árát. Direkt a hatását említem, mivel még mindig nehezen fogadom el, hogy ilyen apróságért ennyi pénzt kelljen kiadni. Viszont tény, hogy sokszor ennyit is el lehet költeni különféle kiegészítőkre, hálózati kábelekre, elosztókra, lemezrátétekre, különféle kúpokra, készülékalátétekre, asztalkákra, amelyek szintén befolyásolják a hangot, de tapasztalatom szerint a legritkább esetben neutrálisan: a hangkarakterük határozottan megjelenik a rendszerben, aminek hangját vagy kedvezően, vagy kevésbé tetszetősen változtatják meg. A Furutech biztosítéka viszont nem mutatott jelentős saját karaktert (sőt, egyáltalán semmilyet sem), nem változtatta meg a készülékláncom tonalitását, csak mintegy magasabb szintre emelte. „Mintha ugyanattól a gyártótól eggyel jobb készüléket vettünk volna.” Ennek fényében viszont tökéletes tuninglehetőség. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy mióta beraktam a CD-játszóba, sokkal többet hallgatok CD-ről is zenét, mert többet mutat meg a már ismert felvételekből. Hogy ez a jelenség csak az újdonság varázsa-e, ami hamar elmúlik, és valóban csak az A-B tesztekben érvényesül döntően, vagy valóban olyan élvezeti értéktöbbletet adott, amit nehéz ennyi pénzért utána csinálni, nem tudom. Mindenesetre most szeretem, egyre inkább szeretem, és azon töröm a fejem, miként tudnék még hármat vagy legalább még egyet elkérni a Kácsától ahhoz, hogy a Proceednek legalább a tápbemenetén csak Furutech legyen. Kíváncsi vagyok, mennyire hatványozottan érvényesül a Furutech-hatás.
A cikk megírása közben sikerült kideríteni, milyen biztosítékot használt a Proceed eredetileg: Cooper Bussmant. Erről a cégről nem nagyon hallottunk Magyarországon, pedig régóta, egészen pontosan 1914 óta gyártja a termékeit. A székhelye Missouriban található, gyárainak száma 12, melyek közül csak öt van a Távol-Keleten, a többi Európában és Amerikában. Tehát az írásnak itt nincs vége. A következő próba akkor lesz, mikor megérkeznek az eredetivel megegyező biztosítékok.
Gábor
Ui.: Ha valaki arra szánná magát, hogy cserélgeti, netalán pucolgatja a készülékeiben a biztosítékokat, előtte mindenképpen áramtalanítsa azokat. Még véletlenül se maradjanak áram alatt!

Ár:9000Ft
Forgalmazó: Kácsa Audio Kft.

Copyright © 2019 Audioland. Minden jog fenntartva.