foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Analóg hanglemezek és hangszedők karbantartása

Írta: Puskás János

Szögezzük le rögtön az elején: amikor sok utánajárást, meghallgatást követően eldöntöttük, hogy milyen lemezjátszó-hangszedő-fonó összeállítás varázsol  el minket szobánkban nap mint nap, majd megvesszük ezeket, miután a lemezjátszónk szakszerű (!) installálása megtörtént, csak akkor nincs a vinylek meghallgatása kapcsán több dolgunk, csak akkor hallgathatjuk az örökkévalóságig lemezeinket, amennyiben
- por- és szennyeződésmentes helyen lakunk,
- nem tudjuk, illetve felelőtlenül nem veszünk tudomást arról, hogy van még dolgunk…

Bármennyire is vigyázunk a tisztaságra, a por bizony kemény ellenfél: valahogy sohasem fogy el, mindig jelen van. Hiába a legmodernebb nedves porszívó vagy a hepa filter - ezekkel csak csökkenthetjük a jelenlétüket, de a kiirtásuk csupán rózsaszínű ábránd lehet. Pedig ha jelen vannak, akkor a sztatikusan feltöltött anyagokat -lemezeinket is - szívesen látogatják ezek a kis kedves porcicák.
Egy szó mint száz,  ezen iromány elolvasása után az a rendes, jóérzésű zenekedvelő hifista megteszi azt a pluszt, aminek szükségességéről eddig esetleg nem volt tudomása, és amit kedvencei megkívánnak azon szent cél érdekében, amit mi csak elégedett hátradőlésként szoktunk említeni.
Nem lehet ez nyűg, kedves bajtársaim, sőt: ettől válik személyesebbé, közvetlenebbé a kapcsolatunk kedvelt lemezpörgetőnkkel - lemezeinkkel, ellentétben mondjuk egy CD-játszóval, amit beköthetünk és hallgathatunk amíg működik.
lemezjatszoEz van, analóg zenehallgatás nem léhűtőknek való. De van ebben az egész ceremóniában valami, amitől a kapcsolat a felhasználó és a gép között bensőséges lesz, a mozdulatok szertartásokká válnak, és hozzátartoznak a zenehallgatás öröméhez.
Több okból is tesszük ezeket: szeretjük féltett rendszerünk elemeit, illetve jótékony hatással van a visszajátszás eredményére; igen, szebben szól, és kevésbé „pattog” a lejátszott felvétel.
Miután ezeket a sorokat elolvasta, talán már kezd a kedve elmenni az egésztől, pedig ezek azért nem olyan nagy terhek, amelyektől meg kellene ijednünk.
Akinek virága van, locsolja, akinek kutyája, eteti azt. Akinek se kutyája, se macskája, se párja, csak egy szürke szobája van esetleg művirágokkal, na neki nem javaslom az analógot.
Szóval a szennyeződések. Sem az élvezetnek, sem a berendezésünknek nem használnak, sőt, tehát el velük!
Rengeteg megoldás van a tisztogatásokra, ezekből csak a leghétköznapibbakról és legegyszerűbbekről írnék, melyek bárki számára elérhetők. Sokan profik ebben a témában, valószínűleg semmi újat nem mondok az alábbi sorokkal. De azért ők is továbbhaladhatnak, hátrányukra remélem nem válik ez a pár információ.
Első lépés: a megelőzés. Amit az újságírók bakelitlemeznek hívnak, az a valóságban a poli-vinil-klorid és a poli-vinil-acetát kopolimerje, márkaneve Vinyl.  Amikor a tasakjából elővesszük, a két anyag súrlódása miatt sztatikusan feltöltődik, ezért a  környezetéből sok-sok apró porszemcsét vonz magához. Ezek bizony lehetnek fémből is, amelyek bizony keményebbek a PVC-nél, ezáltal tisztítás nélkül használat esetén bizony sérülékeny lemezeink károsodását okozhatják.
A megoldás egyszerű: a lemezboltokban is kapható antisztatikus tasakokban tároljuk hanghordozóinkat.

És most térjünk rá a konkrét tisztítási eljárásokra.
A legelterjedtebb, legismertebb: a szénszálas kefe.Kefe+reson Mint a képen is látható, ez egy elemi szénszálak sokaságából álló duplasoros kefe, amellyel a lejátszás előtt, a már forgó lemez felületét tisztíthatjuk meg. Kezelése: a  kefét saját súlyánál alig egy kevéssel nagyobb erővel nyomjuk a hanglemez felületére kb.” 10 óránál” úgy, hogy a hanglemez felének barázdáit egy az egyben tisztítani tudja. Majd egy egyszerű, laza karmozdulattal lassan húzzuk magunk felé eszközünket, amíg el nem hagyja teljesen a tisztítandó hanglemez felületét. Ezt kétszer háromszor végezzük el, a lemez szennyezettségétől függően. Közben érdemes magát a kefét is megtisztítani, ebben a szénszálakat védő U alakú kis keret lesz segítségünkre. Tisztító eszközünk fémtestét megfogjuk (a szénszálakat, akárcsak a hanglemezek barázdáit, sosem szabad megérintenünk!) a műanyag kerettel pedig lehúzzuk róla a szennyeződéseket. Miután ez megtörtént, ismételjük meg a lemeztisztítást a feljebb leírt módon. A kefe szénszálai igen vékonyak és rugalmasak, alapos tisztítást végezhetünk velük úgy, hogy közben sérülékeny lemezeinket sem károsítjuk, ráadásul mint elektromos vezetők segítenek a feltöltődés eloszlatásában is.

A fenti eljárás úgynevezett száraz tisztítás, de vannak bizony nedves eljárások is. pusztán érdekességképp, nem túl elterjedt, és a gépit én is hatásosabbnak gondolom, de leírom: van amit egyszerűen otthonunkban is elvégezhetünk.
Erre példa a Reson kis csomagja.Reson Ebben egy speciális tisztító folyadékot, és egy bársonyszerű anyaggal bevont tisztító kefét találhatunk. E kettő segítségével egyszerűbb tisztításokat végezhetünk el. A két oldalú kefével egyenletesen szétoszlatjuk a folyadékot, és le is húzhatjuk a szennyeződéseket a hanglemez felületéről.
Vigyázzunk, problémás és/vagy nagy mennyiségű szennyeződést, vagy annak egy részét az esetlegesen felületes tisztítás után otthagyhatjuk a barázdákban, sőt azok mélyére is passzírozhatjuk azt az ilyen, és hasonló eljárásokkal!
Nem beszélek le róla senkit, de bizonyos odafigyelés kell hozzá, és durva, nagy mennyiségű szennyeződések elleni harcra nem javaslom.
Arra ott vannak a nagyágyúk.
Ezek közül a legelterjedtebbek olcsóbban a Kuzma, vagy még inkább az Okki Nokku gépei, melyek teljesen megfelelnek egy gyűjtemény karbantartására. "Ipari" célra pedig a VPI (képünkön) nagyobb gépei, akarom mondani lemeztisztító berendezései. (Persze mások is VPIgyártanak ilyen berendezést.) Működésük egyszerű. A tisztítandó hanglemezt egy tányérra rögzítjük, majd elindítjuk berendezést. Manuális módon, vagy maga a gép egy motoros pumpa és kefe segítségével speciális tisztítófolyadékot terít el egyenletesen a hanglemez felületén. A folyadékot fél, vagy komoly szennyezettség esetén majd’ 1 percnyi munka után egy vákuumszivattyú távolítja el. Ezt megismételjük a vinyl másik oldalán is, és máris betehetjük a vadonatúj, lehetőleg antisztatikus(!) belső tasakjába  hanglemezünket. Ami a folyadékot illeti, megvehetjük sokezerért, vagy keverhetünk magunknak egy liter orvosi desztillált vízből (80%), vegyszerboltokból izopropil-alkoholból [(CH3)2CHOH] (20%), meg literenként egy kupakkal Kodak (vagy egyéb, fototechnikai) cseppmentesítőből . Van, aki ad még hozzá egy csepp (!) JAR mosogatószert is, de ez habozhat. (Köszönet a receptért Arzachelnek)

A lemezek tisztítása mellett oda kell figyelnünk a hangszedő tűjének tisztaságára is. A lejátszás során mechanikailag érintkezik a hanglemez a tűvel, koszolódik, így maga a letapogatás is pontatlan lesz, így a hangminőség is romlik, torz lesz. Ebből adódóan ugyanolyan fontossággal bír mindkettő állapota - bár ez utóbbit tapasztalataim alapján többen elfelejtik. Pedig 8-10 lemezoldalanként érdemes lenne. Le is írom, hogy.

A régi módszer: amennyiben nem kaptunk a hangszedőhöz szénszálas kefét, ne keseredjünk el, kapható ilyen, sőt, olyan is van, amihez tisztítószert is csomagolnak. Amennyiben nem ilyen csomagra ruháztunk be, illetve drágának tartjuk a speciális folyadékokat, akkor tisztító folyadéknak tökéletesen megfelel a fentebb már említett, gyógyszertárakban kapható 96%-os etilalkohol [CH3CH2OH ], vagy vegyszerboltokból izopropil-alkohol [(CH3)2CHOH].
A folyadékba mártott ecsetről a felesleget le kell pergetni, és alkarunk biztos megtámasztását követően nekiláthatunk a szennyeződés eltávolításának. A hazai lemezjátszó guru (Szalai László) tanácsolta nekem, és tényleg hatásos módszer: az erősítőt ne kapcsoljuk ki, a hangerőt a szokásos hangerő felére állítsuk! Így halljuk mit „csinálunk”, ezért  mozdulataink finomabbak lesznek. A tűt mindig(!) a hanglemez haladási irányával megegyezően (hátulról előre) tisztítsuk.
Nagyon fontos az is, hogy a kefénk csak a tűhöz érjen! A tűszáron felfutó folyadék bejuthat a hangszedő test belsejébe és károsíthatja drágaságunkat!

Lehet venni 8-10 ezer forintért más megoldást is, például Onzow Zerodust néven. Beleengedjük a tűt, amelyről a zselészerű anyag lehúzza a szennyeződést. Érdekes látni, ahogy a gravitáció lehúzta a régi porcicákat a az aljára. 

Meister ProperA mi tippünk, azaz az új módszer: bemegy az ember a Müllerbe, és vesz egy Meister Proper radírozó szivacsot. Kettő darabos kiszerelésben körülbelül 800 Forint. Ha akarjuk, levágunk belőle egy darabot, vagy egészben is használható. Bár szabad szemmel nem látható, de ez apró szálakból épül fel, tisztítja, finoman polírozza a tűt, és - mikroszkóp alatt megvizsgálva - működik! Sőt, jobban működik, mint a régi módszer.  10-15 oldalanként elég, azaz tényleg jobban tisztít, mint az alkoholos, megoldás, és kevésbé veszélyes is. Tehát olcsóbb, jobb, veszélytelenebb. Egyéb kérdés? Ezt ajánlom, én is így szoktam.

Végül nem feledkezhetünk meg a hanglemez alátétekről sem. A filceket óvatosan kirázhatjuk vagy porszívózhatjuk. A gumi, parafa, vagy (a kedvencem) gumi-parafa, az akryl, vagy üvegtányérokat (ablak)tisztító folyadékok  segítségével, illetve nedves, szálát nem eresztő törlőkendővel is tisztíthatjuk. A tisztításhoz természetesen vegyük le a tányért a helyéről, lehetőleg ezt se érintsük kezünkkel, használjunk például cérnakesztyűt.

Így végigérve, és kimazsolázva a sallangot, ugye nem is olyan bonyolult dolog ez? Ezen tanácsokkal, meg egy adag elhivatottságunkkal tehetjük hosszabbá hangszedőnk, és lemezeink életét, így magunk örömét is, megéri hát...

Copyright © 2017 Audioland. Minden jog fenntartva.