foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Pro-Ject Pre Box/Amp Box /Amp Box Mono

Írta: Puskás János

Ezek a készülékek annyira meglepően kicsik, hogy jómagam is meglepődtem, amikor a kezembe adta a forgalmazó a dobozkákat. Becsomagolva, külső tápokkal együtt (mivel az van nekik) egy elő/végfok (akár monoblokkokkal) könnyedén szállítható akár egy (minő bűn!) szatyorban is…

Arra gondoltam, hogy ezek a szerkezetek akár egy lifestyle rendszer elemei is lehetnének, amit megerősített a kibontott készülékek látványa. Tényleg mutatós darabok. Puszta látványukkal jókedvre derítik az embert (legalábbis engem igen), és már akkor szimpatikusak voltak, amikor a kezemben tartottam ezeket a kis erősítő-manókat. Gáborral kedvesen mosolyogtunk rájuk, nevetve tettünk megjegyzést bekötéskor a hangfalcsatlakozók bekötésének lehetőségeire (illetve annak nehézségeire). Könnyeddé és frissé tett minket ez a kis szeánsz, akárcsak a poros délutánt az üde májusi eső.

A Pre Box/Amp Box páros olyan kellemes project_boxokpercekkel ajándékozott meg a múltkori erősítő teszt alkalmával, hogy máris kértünk a forgalmazótól egy pár mono végfokot is, csak hogy teljes legyen a kép. Meg az igazat megvallva nagyon kíváncsiak voltunk rájuk. Nem mindig jön össze a külcsín és a jó hang, most itt az alkalom, hogy bemutassunk egy amolyan szabályt erősítő kivételt. Legalábbis reményeink szerint. A céget már nem kell bemutatni olvasóinknak, hiszen ha létezett még olyan ember, aki semmilyen információval sem rendelkezett róla, az a feljebb említett cikkünkben rövid betekintést nyerhetett a Pro-Ject történetébe. Az osztrák gyártó sokat megélt Box sorozata nemcsak túlélte a házimozival és egyéb újdonságokkal jelentkező közelmúltat, hanem bővült is. A fonó fokozatáról ismert paletta ma többek között erősítőt vagy tunert is tartalmaz. És hogy teljes legyen a kép, hamarosan CD lejátszóval fog bővülni a kínálat. 

back1A Pre Box bemutatása nem írót próbáló feladat. Írni kell a vékony, 2 mm „vastag” alumínium előlapról, amely lehet natúr vagy fekete színű (meg is jegyeztem fotózáskor, hogy ez bizony a méretek arányában igen versenyképes). Ami a bemenetek számát (2, ami bővíthető), és az előlapi kezelőszerveket (be- kikapcsoló gomb, motoros hangerőszabályzó) illeti, azokat is hamar ki tudjuk tárgyalni. A kis dobozka kezelésének bonyolultsága már akkor sejthető, amikor a picinke, pár oldalas használati útmutatót kézbe vesszük. Ami esetleg gondot okozhat, az a hátsó fertályon található ”Trigger” aljzat, amely egy 3,5 mm-es JACK kábelen keresztül vezérli a végfokokat is, más szolgáltatásuk nem monoboxbacklévén (miért is lenne), csak a be- és kikapcsolást. Ezt kivéve az összes csatlakozó aranyozott, és ez igaz mindegyik dobozka esetén, ezért ezt később külön nem említem.

Az Amp Box és az Amp Box Mono külsőre nagyon hasonlít egymásra. Az előlapon csak a „Mono” felirat különbözteti meg őket egymástól, hátul pedig a csatornák számának megfelelően 1 RCA bemenet, 1 pár hangfalkábel kimenet az egycsatornás végfok esetén, a dual mono sztereó verzión természetesen ugyanez kétszeres mennyiségben.

A meghallgatás két rendszeren történt.

Az első:
Proceed CDP, JBL 4311B stúdió hangfalak, Siltech kábelek.

A második:
Edirol UA 101 interfész, mint D/A, Epos M12i gyári állványon, DNM kábelek.

Az elő-végfok között minkét esetben Project IC szolgálta a jelátvitelt, amit szintén meghallgatással választottunk ki.

Az első rendszeren Bakai Gábor barátommal füleltünk, a másodikban én, egyedül. A készülékeket körülbelül egy órán keresztül melegítettük, a villásdugó helyes állását megkerestük.

Az első rendszer esetén a következő lemezeket hallgattuk:
Linda Perry – In flight
System of a Dawn – Toxicity
Eddy Louiss/Michel Petrucciani – Conférence de presse
Makám – Almanach 

a második rendszernél az alábbiakat:
Blue Man Group – The comlex
Palya Beáta – Psiché
Mozart – Cosi fan tutte
Nils Landgren – Funky ABBA
Gypsy Kings – Hotel California c. dala
Red hot Chilli Peppers – Californication 

Tehát a szeánsz:

 Amp box

Dinamikus, kellemes, finom hang, s a hab a tortán az, hogy mindezt úgy teszi, hogy nem kell figyelnünk az egyes részletekre, valóban a zenét magát halljuk. Ami a ritmust illeti, nem siet, de lustának sem mondható: nekem úgy jó, ahogy van. Ez egy rendkívül szerethető hang, végig az járt az eszemben, hogy ez az egész ki van találva. A mérnökök jól tudták, hogy mire lesznek ezek a dobozkák képesek, és ennek megfelelően okosan válogatva az alkatrészeket olyannak hangolták, hogy ne legyenek bántó hibák, az előadás sima legyen és egyenletes, de akárcsak az olcsó (értsd: nem túl sokba kerülő) kompakt hangfalaknál, itt is meg kell fizetni a méretet: a legalsó tartomány kissé testetlen, erőtlen. Ez több zeneszám esetén is tetten érhető volt, valamint az is, hogy a felsőbasszus kissé hangsúlyosabb jelenlétével próbálta ezt erősítőnk korrigálni.
Néhol egyszerűsít ez a kombó, kissé több levegőt is el tudnék képzelni a hangok körül, de ez inkább az általam megszokott otthoni hangzáshoz képest mondom, mint a kategóriához viszonyítva. Az énekhang nem tud elszakadni eléggé a hangszerhangok fogságából, ezáltal nem tud Bea sem olyan tüzes lenni, mint általában. Blue Man Group - Time to start című számán lehetne kissé feszesebb, az én ízlésemnek kissé úriemberes, de korántsem ellágyuló, inkább úgy mondanám, hogy nem elég lelkes. A Mozart előadás kissé felemás, mivel a zeneisége továbbra is magával ragadó, de nem képes visszaadni az előadás atmoszféráját, valamint egy kissé olyan érzésem van, mintha egy vékony függöny került volna a zenekar és közém. A tere kiterjedt, érzelmi töltete minden zenén hibátlan, problémát csak e fentebb is említett lelkesség és feszesség enyhe hiánya jelentett számomra.

 Mono Box

Kiterjedtebb sávszélek, több levegő. Az egész frekvencia tartomány hitelesebb, ezt úgy mondom, hogy az Amp Boxnál sem voltak nagy hiányosságok. Akárcsak az összes énekes, végre Bea is igazi szólista. A Blue Man Group előadása jóval feszesebb és lelkesebb, mindemellett jóval több rémono_boxszletet mutat meg a lemezen lévő információkból – ez utóbbi megjegyzésem már bármely felvétel esetén igaz. A kistestvérnél említett korlátolt legalsó tartomány itt eszembe sem jut. Jól kottázható, telt és kontrollált mélyek tornáztatják hallójárataimat, kicsit tekerve a hangerőn olyat szól, hogy az ember el sem hiszi, hogy az adja a kraftot, amit lát.
Ha egyszerűen akarnék fogalmazni, olyan a produkció, mint az Amp Box esetén, de annak a hibái és kompromisszumai nélkül. Van igazi dinamikája, testes, úgy pumpál, hogy a lábam beindul. A monoblokkok esetén egyébként nem kell hangerő az élvezetekhez: már kis hangerőn is teljes értékű élményben részesíti a hallgatóságát, s ezt ugyanolyan zeneiséggel teszi, mint az Amp Box, s az ember csak azt veszi észre, hogy nem egy számot, hanem egy lemezt hallgatott meg. Nem tesztel, csak élvezi a zenét, annak egységét, felbontását, atmoszféráját.
Tettem még egy próbát, mivel kíváncsi voltam, van-e tartalék (hangminőségben) az egycsatornás végfokokban. Eléjük kötöttem hát a Vincent SA93 előerősítőmet. Nos, van. Még holografikusabb tér, szélesebb frekvenciamenet köszöntött. Újraértelmeztem a testesség fogalmát (kéretik figyelembe venni: a Vincent majd’ négyszer annyiba került, mint a monoblokk pár), de azt kell mondanom, hogy nem ültem az ágy mellé. Ezzel azt akarom mondani, hogy a több nem mindig jobb - annyival. Igen, pontosabb volt, a hifisták talán furán néznek rám, de ezek a kis kütyük annyira jól elvannak együtt és annyira egységesek zeneiségben, hangban és kategóriában, hogy én bizony meg nem bontanám a Box-ok audiofil mennyben kötött házasságát.

Ajánlás

Nos, ezzel nem lesz gondom. Kiknek és hová ajánlom ezeket a pici dobozkákat? Több lehetőség is van, de mind ugyanazon tényezők körül fog forogni, s ez pedig a méret, és a teljesítmény. Néha előny, néha hátrány a Boksz erősítők kicsinysége. Szóba jöhet a hátsó fertály viszonylagos szűkebb mérete, ez mindenképp negatívum. És az is fekete leves lehet egyes felhasználók szemében, hogy elég sok kábelt és külső táp-dobozkát kell eltűntetni a figyelem középpontjából. A mai világban viszont ha tetszik, ha nem, sokan berendezési tárgyként tekintenek az ilyen elektronikákra is. Egy falra Plazma vagy egy LCD tv alá sokan nem szívesen tennének általuk bumszlinak tartott (normál méretű) készülékeket. Számukra ez egy kellemes, és minőségi megoldás lehet, és még a jó hangminőségről sem kell lemondaniuk. Azoknak is ajánlom még ezeket a készülékeket, akiket nem ijeszt meg a méretük, és/vagy fontos a zeneiség. Az Amp Box már egy igen figyelemreméltó darab, itt azonban fokozottan figyelembe kell vennünk az ismertetett hiányosságokat. Kifejezetten könnyen hajtható dobozokkal (89dB, vagy több) párosítanám. A mono verzió viszont rátesz mindenre egy lapáttal. Jóval több információt, energiát küld a hangfalak közé, és már képes a rock’rollra is. Ő is meghálálja a kevésbé erősítőgyilkos hangsugárzókat, és ez esetben akár második, akár első rendszerben gondolkodva kellemes időtöltéssé varázsolhatja kedvenc lemezeink meghallgatását.

Árak
Pre Box: 200 euro
Amp Box: 230 euro
Amp Box Mono: 230 euro
Forgalmazó: Audio Vision Tuning

 

Copyright © 2021 Audioland. Minden jog fenntartva.