foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

 

Az ódijófil halotti beszéd
Látjátuk feleim szümtükhel,mik vogymuk...

 

Írta: Puskás János

Vájtfülűek, bogaras emberek, fizikailag, tudományosan megmagyarázhatatlan dolgokkal foglalkozók, kik mások számára megérthetetlen, fölösleges dolgokra költenek - nem mindig annyit, amennyit a család tud. musicloverEgy kihalóban lévő faj vogymuk, feleim. S rajtunk múlik, van-e jövője?

 

Hifista pályafutásom/fejlődésem az alábbi: fiatalon vettem egy Pioneer -Videoton rendszert, és élveztem azt a hitet, hogy minden rendben van, a mennyek földjén lépkedve fantasztikus zenei mannával táplálom magam. Aztán kezembe került pár írás a témában, amelyből kiderült, hogy talán nincs igazam. Elgondolkodtam a dolgon, lehet, hogy nem tudok semmit? Sebaj, képeztem magam. Fórumokat és, újságokat olvastam, okosnak tartott emberekkel beszélgettem, és sok-sok időt töltöttem el készülékek meghallgatásával. Egy-két év alatt eljutottam olyan szintre, amikor úgy gondoltam, eleget tudok. Volt egy biztos alap, amire támaszkodhattam. Ez azonban leomlott, amikor mindennek, amiben hittem, bebizonyosodott az ellentéte... Houston, baj van.... jó lesz, ha óvatosabb leszek a kijelentéseimmel? Cizellálódtam folyamatosan, ismét kialakultak a stabil elképzeléseim, de most, 10 évvel később ismét kaptam egy jókora sallert. Az ellentét ellentéte is bebizonyosodott. Megint. Egy másik igazság. Az igazság harmadik oldala? Kissé zavaró... Nincs is ezzel semmi gond, gondolják páran, van ez így. Hogy tévedhet ennyit az ember? Egyáltalán tévedünk-e, vagy csak a fejlődés és tapasztalatszerzés természetes velejárója? Esetleg lehet, hogy amit a szürkeállományomba juttattak, sztereotípiákon, legendákon alapuló hazugság volt, még ha a kevés információból táplálkoztak is az (remélem) általában segítőkész mondatok? 
 
Van erre pár ötletem.
Eszembe jutott, civil szakmámban (videoműsor készítő) oktatták a TV szerepét, helyét a családi életben, és hatásmechanizmusát. Réges-rég jó esetben községenként volt egy darab. Összehozta ez embereket. Igazi esemény volt, közösségépítő, épp, mint azelőtt a fonóba járás. Aztán, ahogy javult az életszínvonal, egyre több család engedhette meg magának a mágikus dobozt. Az összejárós, beszélgetős dologból az lett, hogy a mai emberek egész élettere a TV, számítógép köré épül. Az az alapelem, amire köré rendezik a nappalit, vagy az egész lakást. Mindennap nézik, a hírek, a tudomány, vagy a szórakozás miatt. Hatalmas információhalmaz jut el így közvetlenül hozzánk, aminek jó része marketing. Beszéljünk a mindenki számára egyértelmű, adást műsort megszakító 5-10-15 perces reklámblokkról, és, ami sokaknak eszébe sem jut, el tudjuk képzelni, milyen tárgyalások előzik meg, hogy a főhősnek milyen autója, órája, telefonja, ruházata legyen? Hatalmas pénzek múlnak ezeken a dolgokon. Ki az, aki nem ezek alapján venne háztartási gépet, rendezné be életét, öltözne, menne nyaralni? Na ugye?
Még valami, ami alátámasztja az előző bekezdés gondolatmenetét. A családosok emlékezhetnek, milyen szépen eljátszott piciny gyermeke egy tízdarabos papír zsebkendővel, félredobva a drága karácsonyi ajándékot? Mert az puha, zörög, és pont kézbeillik. Aztán, ahogy nő, a külső befolyások dolgoznak. Csökken a lélek és a gondolat tisztasága, és mindenféle drága és haszontalan dolgokért nyúzza szüleit, amiket természetesen egy hét múlva azt sem tudja, merre vannak. Ez a fogyasztói társadalom. Hasonló történik a mi hobbinkban is. Ha elég sokszor mondanak valamit, a magam gondolatának érzem egy idő után. A mennyiség győz. Két-három vélemény nem egyenlő a sokszor ennyivel. Csak az a baj, hogy a sokszor ennyi általában ugyanúgy egy-két véleményre épül, amit sokan hallottak-olvastak. A tudásra és tanításra éhező ember mire fog jutni, milyen információt fog hallani?


Azt, amit tud, és amit akar. Eleve szelektíven olvas elejétől fogva (Ha elég sokan mondanak valamit, a magam gondolatának érzem egy idő után). Bár ez menet közben alakul attól függően, hogy milyen közegben informálódik, de eleinte főleg azt, amit a saját előzetes elképzelése alapján leginkább hihetőnek gondol, amit belénk programoztak gyermekkorunk óta, évek alatt. (Ha elég sokan mondanak valamit, a magam gondolatának érzem egy idő után.) Így működik ez. Arra vágysz, amit sokat mondanak neked. És az a tuti, ha megfizethetetlen, ezoterikus, és főleg, ha egyedi, az csak jó lehet. Mindig az elérhetetlen kell. Hány topic lehet tele áhított, de sosem hallott készülékek képeivel? Az lenne az audio nirvána?
Napersze. Így vernek át. Egyedi? Szerinted hány embernek van? Megfizethetetlen? Számodra, cimbora, számodra. A legritkább, és legmegfizethetetlenebb készülékek jó része installálva sincs, kábel nincs is hozzá, mivel úgy, nem megy a berendezéshez. Vagy ha mégis, akkor színre, szagra, ára alapján vették hozzá.
Szálljunk a földre, testvéreim. Úgy talán könnyebb lesz. Nekünk. S akkor talán tisztul az ég alja.
 
Upsampling, sok watt, rövid jelutak, hipervezetők...
Ez mind értünk van, testvéreim a zenében. Mondják ők. Jó marketing, mi? Ha nincs „fejlődés”, nem fogsz sosem cserélni. Most mondanák azt, hogy egy 1980 körül épített CD játszó lesz olyan stabil, tartós, és jó hangú (sőt, jobb), mint mai társainak jó része? Hogy a DVD olvasó mechanika egy filléres, apró műanyag? Na de kérem! Akkor mi lesz a piaccal? Valamiből meg kell élni a gyártónak, a kereskedőnek, sőt, még honatyáinknak is! Ezt nem gondoljuk komolyan! Ki az aki nem hiszi, hogy a fejlesztések nem azt szolgálják, amit hisz? Persze, vannak cégek, akik próbálkoznak, fejlesztenek, fejlődnek. És beleadnak apait-anyait. De hamarabb jut eszembe azok a megtörtént, de idegenek számára el nem mondott esetek, amikor termék gyártását fejezik be, vagy beállításait módosítják, mert túl jól sikerült? Megöli a drágábbat, vazz...
Vegyél egy tutti kábelt. Persze, ez nem csinál semmit, csak átenged. Hazavitted, alig használtad, nem tetszik? Nem gond, vedd meg a drágábbat. Ez ugyanolyan, csak még olyanabb. Többet enged át ugyanabból.



Milyen egyszerű, és működő mondatok. Komolyan, tapasztaltam. Mit szólnának a hifisták, ha valaki azt mondta, hogy egy jó hírű, elismert gyártó 500 ezer forintos kábelét épp most váltotta egy cimborám egy 2500 Ft/ méter árúért, mely bárki számára elérhető? Hogy egy PC zsinór sokszor (de nem mindig) jobb, mint a „speciális”? Legalább nem tolja el a hangképet. Simán lehülyéznének. Mások megpróbálták, kaptak is érte hideget-meleget. Unják, belefáradtak. Visszahúzódtak, elvannak magukkal, meg az értékes tapasztalataikkal. Gondolják: szenvedj csak. Ezt neked kell megtapasztalnod. Csak úgy hiszed el. Ebből fakadóan, ha valaki segítséget kér, vagy kap, vagy nem. Sokszor priviben zajlik az élet, meg telefonon, nem vállalva fel az okoskodást, a lenézést. Információhordozó hozzászólások meg alig születnek nyilvánosan a fórumokon.
Nem kell megijedni, szégyellni, lenézni senkit, kedves felebarátaim. „Olcsó” pénzért is van jó zene, (ahogy drágán is,) és sokért is van hulladék. Csak többet kell utána járni, és a füledre kell hallgatni. Elfogadni a készülékhalmazod minden előnyével és gyengeségével együtt (és kerülni az aprókat). A muzikális élvezet nem csak a milliomosok kiváltsága. Hál' istennek ez is egy olyan sport, amihez nem elég a pénz.
 
Akkor most mi van? 
Érdekel a jó minőségű zenehallgatás? Akkor bizony keresni kel. Dolgozni kell érte. Itt, ebben a kicsiny közegben pedig két kézfogással szinte bárhová el lehet jutni. És sokat lehet tanulni. Nyitott szemmel, füllel, alázattal, kitartással. Sokan már, vagy még nem fórumoznak. Más világban, máshogy tanulták ezt a hobbit, és nem akarnak változni. Ez nekik jó, sőt, nekik szól, és nem másoknak. Talán, ha látják benned a lehetőséget, és megfelelő ember mutat be, be fognak egy idő után engedni a szobájukba. Furán hangzik? Igen, kissé zárkózottak. Élmények, tapasztalatok, formálták őket is. Egy életen át. Igen, ennyi kellhet egy jó hifihez.
Könnyebb esetek is vannak. Bejuthatsz az önjelölt mesterekhez, akik saját portékájukat kívánják rád sózni. Melyik lehetőség visz téged előre? 
 
Kedves felem, ha a zenehallgatás számodra nem verseny, és nem csillogás, hanem valami jó, belső dolog, mely lelki, testi, és szellemi fejlődésed szolgálja, akkor azok szavaira kell figyelni, akik évek óta képesek ugyanazon készülékekkel együtt élni. S akkor, sok év után, megfelelő önismeret és készülékismeret megszerzése után, megerősödve, megállapodva, eljuthatsz te is addig, hogy valamikor te add át a kezdő hifistának a tapasztalatokat, egyengetve útját, ha hagyja...
 
Reméltél egy sor ajánlást az írás végére? Olvasd el megint az utolsó három bekezdés első részét. Mint írtam, ezért bizony dolgozni kell. Te döntésed, te hifid. Kellemes fórumozást. 
 
„Lapzárta után”
Mielőtt megjelentettem volna fenti gondolataim, elküldtem előzetes kontrollra, a visszajelzésekből cizellálódik az író és az iromány is. A legmeglepőbb választ ismét Bakai Gabi barátom küldte, egy hosszabb írással, amelyben leírja gondolatait a fentiekkel kapcsolatban. Ugyanis régi ismeretségünk kapcsán végignézte eredményeimet, és az oda vezető utat is. Tetszett, ahogy láttatja a dolgokat, így meg is egyeztünk, hogy az lesz a második rész...

2015,10.

 

Copyright © 2017 Audioland. Minden jog fenntartva.