foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Egy erős jobbos... fülvégen a HRT Music streamer II, illetve II+

Írta: Puskás János

 

 
Vasárnap délelőtt van, és két apróságot nézek épp, miközben hallgatom a zenét. És azon jár az agyam, HRTmilyen sokáig elkerülte a figyelmem e márka, ami talán a - hadd nevezzem - hifi bezártságomnak köszönhető. A sajátunkon kívül nem olvasok más fórumot, ha nem lennék alapító, talán még ezt sem tenném. Így, rákeresve van, de nem nagyon került a szemem elé egy teszt sem róluk, vagy ha igen, átsiklottam felettük. Kobela Mihály barátom birtokolt egy ilyen kis, végein lecsapott szappanra hajazó II-t. Mesélt is róla, lelkesen. De nem izgatott. 
Pedig kellett volna. Az egyébként USB eszköz (ezen belül is DAC) specialista HRT, azaz High Resolution Technologies amerikai cég, ott is gyártanak. Ezeket a "kütyüket" Kevin Halverson tervezte, tervezi, aki a szintén amerikai high-end gyártó, az elismert (és nem a kínai) Muse Electronics alapítója. Nem olvastam a jelekből... amíg nem jutott elérhető közelségbe egy ilyen csöppség. Konkrétan Misó DAC-ja, amit eladott egy közös barátunknak. Gondoltam, ha már úgy is itt van,meghallgatom, hátha tetszeni fog. És, miután gazdagabb lettem eme tapasztalattal, elégedetten vettem fel ajánlási listámra, mert az hallottakkal felettébb elégedett voltam. A teljesítménye annyira kellemes meglepi volt, hogy a tőlem két sarokra lakó fültárs is rászánta az időt és energiát, és meghallgatta. A tetszési index akkora volt, hogy egyből birtokolni akarta – mivel épp a piacon nem volt, így az utód, Music Streamer II+ lett az áldozat. S ha már lúd, legyen kövér, megtáplálta egy plusz táppal is, ami logikus lépésnek tűnt, ne a PC USB kimenetén keresztül kapja a kraftot. Biztosan nőni fog a felbontás, meg a dinamika, azért mégsem az adattal együtt jönnek a voltok - remélte.
Felvetődött a kérdés, melyik milyen, miben különböznek? És milyen pluszt ad a külső táp? Igazán senki sem tudta körülöttem a választ, a fórumokon található infókat meg nem szoktam készpénznek venni, így, amikor ismét itt járt a szappanka, akkor hozzácsaptuk a koporsóhoz, és jól megfüleltük..
 
Egyszerű, és logikus is lenne egyből leírni, de ha már itt tartunk, a hangi jellemzés előtt vegyük őket szemügyre közelebbről.
 
Ezek a teljesen egyszerűnek tűnő eszközök egyetlen aszinkron USB bemenettel, és egy pár RCA kimenettel rendelkeznek. Mondhatni, nem is kell több annak, aki PC-s zenelejátszásban gondokodik. (Persze így kiesik az, aki esetleg futóművet, vagy egyéb eszközt is kötne DAC-jára, de evvan.) A „sima” II esetén még pici ledek jelzik vissza fogadó oldalon a mintavételezési frekvenciát (32-96 kHz-ig terjed a skála), illetve egy mute led is található. Ennyi infó is épp elég. 192 kHzt nem tud a kicsike, gyakorlati haszna véleményem szerint nem is lenne sok. Nincs sok szolgáltatás, mondhatjuk, de ha jól meggondoljuk, épp eleget. A II+ még ennyit sem, a csatlakozók ugyanazok, csak a visszajelző fényforrások lekerültek az egyébként (mindkét esetben) fém házról. Ami azt illeti, ezek a plusz zavarforrások nekem csöppet sem hiányoznak. HRT-k
Ami közös, a tetejükön egy trabant jelre hasonlító, kerekített Zorro jel, illetve a cég neve, és az adott készülék típusának jelzése található. Mindkét esetben elmondható, hogy bár nem bonyolították túl a külsőt, de mindezek ellenére ezek a piciny jószágok hibátlanul összeszereléssel, és bár a színük nem harmonizál a legtöbb hifi komponenssel, könnyű őket lerejteni, ha pedig hordozzuk őket, akkor könnyen megtalálhatók. Ami a belsőt illeti, a fő infó az, hogy a cég a Texas Instruments chipjeit alkalmazza, mégpedig a sima verzió a PCM1793-ast, a pozitívabb meg a PCM1794-est.  Mint fentebb említettem, aszinkron az USB ellátás, ez stabilitás és hang szempontjából is jó dolog. Az eszközben rejlő puffer memória garantálja, hogy normál esetben nem fogy ki a chip a digitális jelekből, sőt, a streamer diktálhatja a PC-vel való kommunikációt is. Okos, egyszerű.
Ami az árakat illeti, ezek a jószágok már kifutottak, sajnos. Utódjuk csak rendelésre kapható, mivel viszonylag kevés rájuk az igény (nyomulnak a kínai gyártók) A piacon a szappanka körülbelül 30 ezerért kapható, míg a koporsót 50 ezerért sikerült elkapni a gazdájának. Az ár megfelelő, mivel a + nem csak korban fiatalabb, kategóriában is magasabb.

Még pár apró infó, meg a fülelés...

A kütyüket Windows és Linux alapon is sikerült meghallgatni. Semmilyen driver, nem szükséges a használatukhoz (plug and play), a csatlakozás után gond nélkül sikerült őket felismertetni az oprendszerrel, illetve használatba vehető voltak. (tudtommal IOS alapon is ilyen egyszerű a dolog). Sem külső, sem belső táplálás esetén nem tapasztaltunk semmiféle zajt, amiből (tápellátásból vagy bármi másból adódó)

szennyezésre, zavarra vezethető lett volna vissza. Egyetlen negatív dolgot tapasztaltunk Windows 8 alatt, mégpedig a szám közbeni kikapcsolásnál egy kis pukkanást, azt is csak a kicsinél. Tehát, ha nem a Foobar lépett tovább, hanem jómagam kikapcsolom a szám közben, akkor ez bizony meg tud történni.
 

A meghallgatás során használt rendszer elemei 

 

Erősítő: Primaluna Dialoge Premium HP
Hangdoboz: Triangle Genése Quartet
Kábel: Audioquest Carbon, Siltech SQ 18 összekötő Furutech 126G-vel szerelve, és Crystal Micro hangszórókábelek 
Az operációs rendszer Windows 8, Foobar lejátszóval Wasapi Push,
illetve Ubuntu Studio, Audacious-sal, JACK audio kimenettel.
 
Bár sok zenével hallgattuk meg a dobozkákat, jellemzés elkészítésénél az alábbi az alábbi zenéken nyújtott teljesítményre hivatkozunk:
Bozzio Levin Stevens – Duende
Fatima Spar und die Freedom Fries - Egyptian ella
Dire Straits - Walk of life
Eva Cassidy – Fields of gold


II
HRT Music Streamer
Eva Fields of goldja kerek, enyhén fedett és sávhatárolt hangon szólal meg. A maga módján egyszerű, de nagyon lényegre törő és zenei. Az énekes szólóban van, olyannyira, hogy néha a kísérő hangok háttérbe is szorulnak. Jellemzően a közép-tartománynak szenteli a legtöbb figyelmet. Jó ritmusú, érzelmes, igazán élvezet hallgatni. Bozzio Duende-je szép gitárhanggal indul, a pengetések megérdemelnének több gondoskodást, de nincs vele sok gondom, csupán nüanszokról beszélünk. A basszusgitár kisé fakó és vattás, az alsó frekvenciák táján lehetne cizelláltabb, de a hang amúgy kontrollált, és szépen követhető. A csörgő, bár veszít valódi fényéből, szépen kidolgozott, és részletező. A dimanikai és ritmusváltások nagyon tetszenek, a hangvitele vaskosnak és húsosnak hat, ami az előző felvételnél is megfigyelhető sávhatároltságnak és enyhe fedettségnek is köszönhető, de egyébként úgy ahogy van, megvettem ezt az előadást. Fatima Egyptian ella-ján kissé alábbhagy eddigi lelkesedésem, ugyanis az eddig megszokott fedettség és sávhatároltság nem állt jól ennek az egyébként sem elég nyílt felvételnek, így a meg egymást erősítve, túl tömör, és levegőtlen lett a hangkép. A bőgő legalsó oktávjai egyszerűen elfogynak, amúgy is képes itt-ott elnagyolni a finom részleteket, a lábdob lehetne ütősebb de legnagyobb hiányossága a boogie-nak, a fűszerezettségnek volt. S pont ez az, ami miatt szeretem ezt a zenét. A HRT kissé elcizellálta, finomabbá tette. A manóba. Pedig jó kis zene lenne, csak kissé sótlan. A fúvósokat említeném még meg, amik kontrolláltak jó irányba tartanak, de kissé fakók. Dire Straits, Walk of life, egy igazi rákendról klasszikus. Enyhén visszafogott az előadás, lehetne lelkesebb. Itt is megfigyelhető a fedettség, a mattság, Mark Knopfler lehetne szólóbb, de a visszafogottságával, és az apróbb hiányosságával is jó hallgatni. Ha lelkesebb és színesebb lenne.... drágább lenne?



II+
HRT music streamer
Eva Fields of gold-ját hallgatom ismét, és igen, nyíltabb, nagyobb sávszélekkel operál. Kiegyenlített, hiteles, és dinamikus. Elmerengő, dallamos a hangszerek szépen formáltak, Eva hangja puha, és szeretnivaló. Bozzio-n nagyon tetszik a gitárhang, a pengetéssel sem kötözködöm. A basszusgitár végig követhető, a dallam, a színezet és a ritmus olyan, amilyennek szeretem – kellemes átmenet a zeneiség és a precizitás között.A zene szépen épül fel, itt-ott elkélne még egy hangyányi részlet, de olyan ízléssel tálalja az egészet, hogy igazából nem is érdekel.  Fatima, és az Egyptian ella masszív, bulis, szőnyegfeltekerős, kívánnám a hengerőt, de inkább nem, moderálom magam. A fúvósok recsegnek, színezetük is megfelelő, felvételt hallgatva olyan érzésem van, mintha egy kellemesen kapatos banda vágná a talpalávalót, jó kedvvel, örömmel. Igen, egy kissé még mindig tömör, de ezt csak a legkomolyabb rendszerek bontják ki teljesen, egy szavam sincs erre a dacra ennyiért, meg úgy ánblokk sem. Dire Straits - Walk of life. Kellemes, csöves-szerű hang (ja, az erősítő is csöves), testes lábdob és pergődob adja az egyébként jó ritmust. Az előadás nagyvonalú, nagy tüdővel, igazi bulis rákendól feelinggel, a hangkép nyílt és levegős, bár mindkettőből el tudnék még egy leheletnyit képzelni, de ez egy részletező, élvezetes, bulis, jó előadás! 
 
Nomeg a Booster táp, Hollandiából...
Írhatnék új jellemzést mindkét esetben, de inkább belefoglalom pár mondatba, mivel a tapasztalat ugyanaz. A táppal nyíltabb, levegősebb, korrektebb, és szebb színezetű lesz a hangkép, de egyvalami nem stimmel. S ez leginkább a Dire Straits, és Fatima vonalon jön ki. Bizony túl cizellálttá teszi a zenét, elveszi azt a fűszerezését, ami miatt szereti az ember, és, túl finom, és modorossá teszi. Én azt mondom, kellemes zenékre bevállalható, másképp, ha az ember mindenevő DAC-ot akar, akkor tegye az árát elektronikába (jobb HRT?), vagy kábelbe. Vagy, ha már egy tápnál tartunk, egy jó minőségű PC-s tápba. A forgalmazóval folytatott beszélgetésem alatt arra a megállapításra jutottunk, hogy valószínűleg a meghallgatás során alkalmazott számítógépben épített rendkívül jó minőségű táp miatt lehetett gyengébb a kapott hang a külső megoldással szemben. De, könyörgöm, 32 ezerért, már nagyon jó minőséget kapok, a jelenleg alkalmazott is 40 ezer volt, ami, ha utánaszámol az ember, akkor 8 ezret úgyis költ az ember egy gép építése során erre az egységre, hozzátéve a Booster árát, simán kényelmesebb módon kapok jobb hangot. Pont.
Én biztos kihagynám. 
 
Összegzés, vélemény
Azt hiszem, nem kell sokat hozzátennem a fentiekhez. Ezek a dobozkák egészen kellemes eredményt produkáltak, megfizethető áron. Már II is egy sima, nyugodt hang, jó felbontással és még jobb  ritmussal és dinamikával. Persze lehetne nyíltabb, letisztultabb, és rendelkezhetne nagyobb sávszélességgel, de könyörgöm, ez egy félszázezres DAC, igényes összeszereléssel, egyszerűséggel, és könnyű kezeléssel! Utóbbi igaz a másikra is. Valamint elmondható az is, hogy (egy kis szójátékkal élve) a + tényleg nyújt annyi pluszt, hogy megérje az extra kiadást. Nyíltabb, levegősebb, korrektebb színezetű, és gyorsabb hangot szolgáltat, és, ha jól meggondolom, ha ezt összehozzuk a százezer alatti árával, ez egy erős jobbhorog a piaci ellenfeleknek, hacsak nincs szükségünk digitális bemenetekre....

 

 

Copyright © 2017 Audioland. Minden jog fenntartva.