foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Hangszedő illesztés – Tanuljunk meg újra analógul I.

Írta: Nagy Gábor Pál

Most, hogy átnyálaztuk magunkat a hangszedő-hegyeken, nézzük meg – két részletben – hogy miként lesz mindebből jó hang.
Azt – remélhetőleg – már tudjuk, hogy a kar-hangszedő rezonancia nagyon lényeges, és nekünk célzottan a 10 Hz körüli értékek lesznek jók, ha a kar adott, abba kell olyan hangszedőt venni, ami oda jó, vagy fordítva, a meglevő hangszedőhöz egy ehhez passzoló kart. Más megoldás sajna nincs.
Van egy másik fontos paraméterünk a végeredmény szempontjából, A HANGSZEDŐ LEZÁRÁSA, azaz hogy a pickup tekercse milyen impedanciára dolgozik.
Ha MM hangszedőt választottunk:
Ez az egyszerűbb helyzet – papíron!!! – mert létezik a világon egy ajánlott lezárás érték MINDEN MM (mozgó mágneses) hangszedőhöz, a bűvös 47K Ohm. A phono elektronikákat gyártó cégek majdnem egyöntetűen ezt a bemeneti impedancia értéket állítják be a bemeneten, de higgyétek el, csakis azért, mert nem lehet előre tudni, milyen hangszedő lesz végül rákötve az erősítőre. Ugyanis szabvány érték ide vagy oda, szinte minden hangszedő ettől eltérő lezárást szeretne. A magas kimenetű MC-k ( Denon DL-110/160, Dynavector 10x5, Benz Micro MC Silver, Ortofon X3MC, stb) amelyeket szintén az MM bemenetre lehet kötni a hasonló jelszint miatt, sokkal jobban szólnak ennél alacsonyabb impedanciával, kb. 1K Ohm és 10K Ohm között valahol, típusa válogatja. 
Nagaoka MP110Az MM-ek is elég háklisak, ahol sok a magas hang (Audio Technica) ott szintén lejjebb kell menni a lezárással (extrém esetben akár a fenti 1K Ohmig is – AT440 MLa) hogy a magas hangokat belesimítsuk a hangképbe. Ahol pedig a sötét tónus uralkodik ( Shure, Nagaoka, Shelter) ott egy kis emelintés, úgy 68 és 100K Ohm közé sokat javít a helyzeten.
Az MM hangszedők nagyon érzékenyek a kapacitásokra, ez főképp a karkábel kapacitása, de magának a phono erősítőnek is van bemeneti kapacitása, a kettő összeadódik. Mit csinál a kapacitás?
Érdekes módon, amíg a lezáró impedancia változtatása a kiemelés vagy vágás HELYÉT azaz melyik frekvencián lesz a legnagyobb az eltérés az ideálistól, addig a kapacitás változás a magas tartomány INTENZITÁSÁT befolyásolja. Nagyon kicsi, 1-200 picoFarad értékekről beszélünk MM esetében, és max. néhány nF (nanoFarad, 1nF=1000 pF) az alacsony kimenetű MC-k háza táján.
Azt is érdemes tudni, miként aránylik a hangszedő gyári specifikációja a valós körülményekhez. A lezárás módjára az elsődleges iránymutatást a tekercs belső impedanciája adja, ez pár Ohmtól 1-2 K Ohmig terjedhet. Szerencsétlen helyzet, hogy MM-ek esetében alig kapjuk meg a gyári értéket, mert mindig a 47K lezáró impedanciára hivatkoznak. Ez kb. olyan, mintha a szakácskönyvben minden ételhez javasolnánk egy csipetnyi sót…
Azok a sorstársaink, akik maguk nem állnak be a forrasztópáka jó oldalára ( a másikkal nagyon vigyázni kell) nincsenek jó helyzetben, megveszik a hangszedőt, rádugják a kábelt az erősítőre, oszt’ jóccakát, szól ahogy szól. Ha ki szeretnénk kerülni a gödörből a napvilágra, javaslom a megismerkedést a forrasztópáka jó oldalával.
Visszatérve az impedanciához, a hangszedő a saját belső impedanciájának a 6-8x-osát szeretné lezárásként látni, ebből is látszik, hogy a 47K az egy nagyon teoretikus érték. A lényeg, hogy MM hangszedők esetében a céljainknak ( sima, kiegyenlített, zenei hangkép kiterjedt térhatással, a frekvencia tartomány bármely szeletének kiemelése nélkül) egy elég tág tartományon belüli lezárás fog megfelelni, érdemes ezzel szabadon kísérletezgetni. Ha nem szeretnénk beleforrasztani az erősítőbe ( mé’nem?) akkor azt javaslom, készítsünk egy toldót. Vegyünk 4 db RCA aljzatot, és 6 db RCA dugót. 2-2 aljzatot párhuzamosítva rákötünk egy dugóra, a dugót bedugjuk a phono bemenetre, majd a karkábelt az egyik aljzatra. A megmaradt 4 db dugóra ráforrasztunk 1-1 ellenállást, párban. (pl. 2x 10K Ohm és 2x 33 KOhm, elsőre, ha túl sok a magas, ill. 2x 68K és 2x 100K ha túl kevés). Így aztán, menet közben lehet forrasztgatás nélkül impedanciát váltani, csak kihúzzuk az RCA dugót a lepárhuzamosított aljzatból és bedugjuk a másikat, ez 10 másodperc, jól össze lehet hasonlítani a két állapotot. Ezen a módon a parallel kapacitásokkal is könnyedén eljátszogathatunk.
MC hangszedők esetében a helyzet bonyolódik. Bejön a képbe egy új összetevő, az MC elektronika, vagy még inkább az MC-trafó.
Az MC trafó egyik nagyon lényeges paramétere AZ ÁTTÉTEL. Ez egy viszonyszám, ami azt mondja meg, a primer tekercs (erre kötjük a hangszedőt) hányszorosa a szekunder (erre jön a phono bemenet felé menő kábel) tekercs menetszáma. A szokványos értékek 1:6-tól 1:45-ig szoktak változni. A viszonyszám megadja, hogy egy adott hangszedő kimeneti jelét hányszorosára erősíti a trafó, pl. 1:15 aránynál a hangszedő 0,25 mV kimenő jeléből a trafó kimenetén 3,75 mV kimeneti jelet kapunk, ami a jel-zaj viszony tekintetében érdekes csak.
A trafó ennél sokkal fontosabb dolgot is tesz. IMPEDANCIÁT ILLESZT. Az impedancia illesztés viszonyszáma négyzetes, és VISSZAFELÉ MŰKÖDIK. Vagyis, egy phono bemenet 47K Ohm (elméleti) impedanciáját illeszti le a hangszedő felé az áttétel négyzetének megfelelő mértékben. Pl. egy 1:20 áttételű trafó 20x20 = 400 –as impedancia illesztéssel bír, vagyis a 47K Ohm / 400 = 117 Ohm. 
Ez lesz az az impedancia, amit a hangszedő lát, ez terheli a hangszedő tekercsét. Namármost, ha ideális esetet szeretnénk, akkor ennek az értéknek a negyede és nyolcada közé kell essen a hangszedő tekercs belső impedanciája. A fenti példát tovább használva, így egy 1:20 áttételű trafó egy valós 47K bemeneti impedanciájú phono erősítőre kötve 117 Ohm lezárást ad, ennek negyede az 29 Ohm, nyolcada 14,5 Ohm, a hangszedő impedanciája ebbe a tartományba kell hogy essen.
A gáz az, hogy MC trafót nem így szoktak választani. Jön az, hogy mit tudunk megfizetni, és miről írnak jókat a szaklapok ( Te Jóóó Isten….) mert keveseknek adatik meg az a szerencse, hogy összehasonlíthasson különféle trafókat. Na mindegy, azért nincs veszve minden. Ugyanis egy relatív kis áttételű trafó esetén pl. 1:10, az impedancia illesztés 100-as arányú, azaz a 47K-t 470 Ohmra transzformálja le, ez elég magas érték egy MC hangszedőhöz, amelyek legtöbbje 80-250 Ohm közötti értéket szeretne. OK, megoldjuk. A hangszedő ajánlott lezárásából (pl.100 Ohm – Goldring Eroica) egyszerű szorzással adódik az igényelt phono bemeneti impedancia. 100 (Ohm) x 100 ( imp. illesztés) = 10 000 azaz 10K Ohm. Van nekünk egy 47K Ohmos bemenetű MM phono erősítőnk, ezt kell 10K-ra redukálni, ami egy sima sönt ellenállás beforrasztása a bemenetre, és kész. De itt vigyázzunk, a két ellenállás ( a 47K és a sönt) EREDŐJÉNEK, közös értékének kell 10K-nak lennie. Az itt használható matematikai formula így néz ki: R= (Ra x Rb)/(Ra + Rb) ahol R az általunk kívánt eredő impedancia, Ra=47K Ohm, a phono bemenet impedanciája és Rb=a sönt értéke. Mivel mindent kiloOhm-ban számolunk, ezzel lehet egyszerűsíteni, és a végeredmény is kiloOhm-ban értendő. Esetünkben egy 12K7 azaz 12700 Ohm –os ellenállás vezet eredményre (12,7 x 47 = 596,9 / (12,7+47= 59,7) = 9,99832 kOhm. Bingo.
Összefoglaló. Mint azt a fentiekben láttuk, egy hangszedő viselkedését nagy mértékben befolyásolja a lezárás módja, értéke. A magam részéről arra bátorítok mindenkit, hogy szánjon rá időt, és állítsa be saját magának a megfelelő állapotot – remélem jelen kis (?) írásom segítségetekre lesz ebben. Mert hiába egy nagy értékű MC hangszedő, vagy egy komolyabb MM, ha nem hozzuk ki belőle a lehető legtöbbet. Amit leírtam, nem tuning. Ez fizika, elemi szintű tudományosság, egy misztikumokkal és feltételezésekkel teli világban, amit úgy hívunk: High-End Audio.




Az írás az Audio World - Nagy Gábor Pál engedélyével jelent meg, melyet ezúton is köszönünk.
Az eredeti az alábbi linken található

Szívesen látjuk hozzászólásaikat fórumunk megfelelő topicjaiban

 

Copyright © 2017 Audioland. Minden jog fenntartva.