foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

5 kiló DAC - azaz D/A konverterek 500 ezer környékén... 
I. rész: bevezető

Írta: Szalontai László

Előszó
Pár évvel ezelőtt még nem volt Facebook meg Twitter. Ha bármit meg akartunk osztani a világgal, egyszerűen csak elmondtuk az anyósunknak. 2013-at írunk, sajnos vagy sem, tény, hogy mindennapi rencer1életünkbe egyre jobban beépül a számítógép. Ez a zenehallgatásra is vonatkozik. Számos együttes már csak letölthető formában jelenteti meg felvételeit, érdemes hát a forrás készülékeinknek is igazodni a változó kínálathoz. Az otthoni sávszélesség, és a zenék letöltése folyamatosan nő, lassan aki CD-t vásárol, már az is inkább berippeli, mivel sokszor egyszerűbb, kényelmesebb és gyorsabb kikeresni és elindítani egy albumot a gépről, mint a korongról, de továbbmegyek; egyre több és jobb minőségű eszközök elérhetőek a hanglemezek digitalizálásra is. Lassan, de biztosan egyre több zenehallgató rendszerben jelenik meg forrásként a PC, a HiFis társadalom is egyre jobban befogadja ezt a típusú front endet. A gyártók ügyesen irányítottak is minket ebbe az irányba, és a második virágkorukat élő DAC-ok döntő többségét már eleve inkább számítógépes környezetbe szánják, nem pedig CD futóművet megtámogatandó a szerepük. 

DAC csoporttesztet írni igazi kihívás! Nem annyira egyszerű, mint mondjuk erősítőket összehasonlítani, egyrészt a konstrukciókból adódó különbözőségek miatt (felskálázó, többféle digitális szűrőket alkalmazó, DSD kompatibilis, túlmintavételezést nem alkalmazó… stb.) már eleve sok a választható út, másodrészt a bemenetek sokszerűsége tovább bonyolítja az egyenletet, harmadrészt még PC oldalról is millió lehetőség adott a finomhangolásra. Mikor megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy jó lenne egy ilyen csoporttesztet összehozni, gondoltam, hogy nem lesz egyszerű menet. Igyekeztem a meghatározott ársávon belül hazánkban kapható kínálat nagy részét összeszedni, de volt ahol nem akadt bemutató darab, volt ahonnan csoportteszthez nem adtak készüléket, de úgy érzem így is sikerült egy elég népes társaságot összeszedni.

A meghallgatás körülményei
Egy csoporttesztnél kiemelten fontosnak tartom a tesztrendszert ismertetni, a jellemzés is az alábbi körülményekre vonatkozik (lásd Bakai Gábor Elöljáróban a tesztekről című írását a teszterkől és azok esetleges buktatóiról, mely - mint mindig, ezúton is kötelező olvasmány) szóval egy kicsit bővebben írnék róla. Forrásként csak PC-t használtam, viszont mind USB, mind S/PDIF bemeneten keresztül végighallgattam a készülékeket, mivel valószínűleg a legtöbben ezeken keresztül fogják otthonukban is használni őket. Optikai és AES/EBU csatlakozásokkal nem kísérletezgettem, egyrészt mivel ezek nem minden készülékben voltak megtalálhatóak, másrészt - bár végül hónapokon át zajlott a meghallgatás -sajnos korlátozott ideig  maradhattak nálam a masinák, nem minden esetben annyi ideig, amíg szerettem volna. Helyettük inkább Windows 8 és Ubuntu Studio 13.04 alatt is megismerkedtem a delikvensekkel.

A két operációs rendszer közül kivétel nélkül mindegyik DAC az Ubuntuval szólt jobban. Gyorsabb, pergőbb, lendületesebb lett a hangkép, ez egy kicsit olyan érzetet keltett, mintha vékonyabban szólna, de igazából nem erről volt szó. Jóval finomabb, lágyabb, és analógosabb, de közben dinamikusabb is lett egyszerre a műsor. Tisztább is lett a zene, valamint a hangszerhangok is természetesebbek, valósághűbbek lettek. Visszatérve a Windosra (8), rögtön harsányabb, élesebb, bántóbb, lassabb valamint sűrűbb hang szólalt meg, műanyag zongora és hegedű szólók fogadtak... Egyedüli negatív tapasztalatom az Ubuntuval, hogy a hangfalakról nem válnak le annyira a hangok mint Win esetében. Mindegyik készüléket a meghallgatás idejében elérhető legfrissebb driverrel teszteltem. Számítógépünket legegyszerűbb módon egy USB (esetleg FireWire) kábellel tudjuk csatlakoztatni a DAC-hoz, természetesen abban az esetben, ha rendelkezik ilyen bemeneti lehetőséggel. Másik módja, hogy a digitális jelet a DAC-ba juttassuk a PC-ből, egy külső USB-SPDIF konverter közbeiktatásával lehetséges, amihez szükségünk van egy USB és egy digit, coax kábelre is. 
Az általános vélekedés szerint külső átalakító használatával jobb hangot érhetünk el. Néhány éve a DAC-okon még USB bemenet sem volt, mostanra, pedig már több esetben is, ezen a bemeneten nagyobb mintavételezést tudnak kezelni, mint S/PDIF csatlakozón keresztül, így érdemesnek találtam utánajárni, mi a helyzet napjainkban ezen a területen. A D/A konverterek mindegyike a saját gyári lábán lett meghallgatva, semmilyen extra alátámasztást nem kaptak, mivel mind méretben, mind súlyban (0,5kg – 10kg) nagyok voltak a szélső értékek. Egy kivételével bejáratott készülékeket kaptam, így ez irányú tapasztalataimat csak annál az egynél tudom leírni. A meghallgatás során mindig bemelegített készülékeket hallgattam, olyannyira, hogy a nálam töltött idő alatt, csak a ki-be kötés erejéig lettek kikapcsolva a DAC-ok. Igyekeztem mind rövid, mind hosszú füleléseket is végrehajtani, így minden készüléket legalább 3 napig önállóan is hallgattam, de voltak egymás utáni cserélgetések is. A DAC-ok (egyenként) legalább 3 hetet töltöttek nálam. Voltak készülékek, amelyek rendelkeztek fejhallgató kimenettel, de sajnos nem maradt időm ezek kiismerésére. Két készülék előfok funkcióval is el volt látva, de mivel a többség nem, így röviden annyit írnék róluk, hogy mindkét esetben inkább rontottak a hangminőségen, ezért a meghallgatások alatt éltem azzal a lehetőséggel, hogy hangerőszabályzásukat kikapcsoltam.
A rendszer: 
Hangsugárzó: Triangle Genése Quartet
Erősítő: Ayon Spirit
Kábelek: Siltech Ruby Hill G5 tápkábel, Siltech SQ88 G5 MKII összekötő, Crystal Copper és Siltech LS88G5 hangsugárzó kábel
PC: HP ProBook 4320s laptop (i5 processzor, 4gb RAM) WIN 8 és Ubuntu Studio 13.04
Szoftver: Foobar2000, pontosan ilyen beállítással, valamint Audacious JACK szerverrel 
Szoba: 34 m2 –es fél tetőtéri ’ egybe nappali-konyha’ DIY akusztikai elemekkel kiegészítve
A teszt lebonyolításához szükségem volt még néhány kábelre, valamint egy USB-S/PDIF átalakítóra is, így ezekről is írnék néhány gondolatot.
Human Audio TablaA meghallgatások alatt, USB-SPDIF konverterként a Human Audio Tabla volt a segítségemre, melyért ezúton is szeretnék köszönetet mondani a gyártónak. 
A kicsiny, hazai készítésű berendezés külsőleg megegyezik a márka 2 DAC-jával, kivéve a hátsó részen, ahol ki-be kapcsolót, egy USB B típusú bemenetet és egy BNC csatlakozós S/PDIF kimenetet találunk. A Tabla LiFeP04 akkumulátorról üzemel, melynek töltésére az energiát a PC-ből nyeri USB kapcsolaton keresztül. A töltés teljesen automatikus, amikor merülő félben van az akksi, zenehallgatás mellett párhuzamosan zajlik a töltés, ami a gyakorlatban egyszerű és zavartalan használatot eredményez. Maximum 24bit /192 kHz-es zeneanyagokat képes kezelni. Hangja természetes, sima, nyugodt, nem nagyon érezni benne a digitális ízt. Nevét valószínű nem véletlenül, a kis dobszerű tabláról kapta, mivel gyors, pontos, dinamikus és ütős a megszólalása. Kiterjedt hangképet produkál, levegős és részletes színpadképpel párosulva. 
Mivel a Tabla is az M2Tech hiFace moduljára épül, így nála is a Young driverét installáltam, mert nekem így Human Audio Tablajobban tetszett a kapott hang.

USB kábelekből egy sima nyomtatókábel mellett az Audioquest Diamondra és a Human Audio Nexura esett a választásom. Mindkét kábelt kifejezetten szeretem, hasonlóak, de mégis más oldalról közelítik meg a zenét, az egyik ezüst, a másik réz kábel, így mindkét tábor képviseltetve volt.
Digitális összekötő fronton saját tapasztalatom elenyésző, mivel eddigi utam során nem volt szükségem a használatukra. Mivel az USB-S/PDIF átalakító önmagában is komoly költségnövelő tényezőként lépett be a képbe, próbáltam a realitások talaján maradva két megfizethető kategóriás réz kábelt választani, melyek közül az egyik az oldalunkon megjelent digitális összekötő teszt győztese a Siltech Stockholm, a másik pedig a Human Audio Simul lett. A Stockholmról régebben leírtakkal én is egyetértek, de hozzátenném, hogy rendszeremben túlságosan keménynek és enyhén darabosnak éreztem az előadását. A Simul igaz, barátságos, folyékony, kellemes és természetes karakter, hagyja a zenét kibontakozni. Néha lehetne az alsó tartomány megfogottabb és ütősebb, de nem minden esetben éreztem ezek hiányát.
Tápkábeleknél szintén igyekeztem többféle lehetőséget is körbejárni. Segítőim ebben egy sima PC tápkábel, egy amerikai rézkábel az Analysis Pover Oval Ten személyében, valamint egy nem túl barátságos árcédulájú, ezüst-arany ötvözetű Siltech SPX-800 tápkábel állt rendelkezésemre. 
A PC zsinórt nem különösebben jellemezném, mindenki könnyen kipróbálhatja. Az Analysis természetes, tiszta, egységes, kellően színes és érzelmes, viszont nem az a szokásos rézkábel az alsó tartományban, ahol (gyorsasága miatt?) kissé testetlennek tűnhet. Szóval nem az a tipikus fullasztós, felpuffadt kerekített hangzás jellemzi. Negatívumként említeném, hogy bizonyos esetekben tud kis mértékben harsány is lenni, valamint lehetne enyhén kontrolláltabb a mély szekció, de kategóriájában szerintem így is átlagon felül teljesít. Az SPX-800–ast a gyártó is forrásba szánja, ezt a gyakorlatban is csak megerősíteni tudom. Kiegyenlített, élő, egységes és részletes, valahogy sokkal több információt mutat meg a zenéből, de mégse szedi darabokra azt. Nagyobb volumenű lesz általa a hangkép, a felvételek magától értetődőbbnek, gördülékenyebbnek és ízesebbnek érződnek. 
Sebessége szédítő, kontrolláltsága példa értékű, egy igazi energiabomba, levegős megjelenítéssel párosulva.
A kábelek mindenhol ugyanazt a rájuk jellemző tulajdonságukat nyújtották, ami hol jobban, hol kevésbé illett az adott elektronikához, de sehol sem volt kivétel a sorrendet illetően. „- Hisz a csodákban, atyám? - Tudod, pap vagyok, kicsit ez a munkám” Vándorút című filmben lezajlott párbeszéd fordítottja igaz rám: mérnök vagyok és nem hiszek a csodákban. Legalábbis eddig még nem találkoztam egyel sem. A teszt során is kivétel nélkül a papírforma jött be, azaz USB összekötőként a Diamond, digit kábelként a Human Audio Simul, tápkábeleknél pedig az SPX-800 szerepelt a legjobban, készülékektől függetlenül, így a meghallgatások alatt őket használtam.
Fontosnak tartom, hogy tisztán lássuk az egyes tesztben használt kiegészítő eszközök lista árait, mivel könnyedén előfordultak olyan esetek, ahol a DAC vételárának többszörösébe került a rendszerbe illesztés.

USB kábelek: 
- mezei nyomtatókábel 1,50m - 800 Ft
- Human Audio Nexu 1,20m - 60.000 Ft
- Audioquest Diamond 0,75m - 124.250 Ft

Digit coax kábelek:
- Siltech Stockholm 1,0m - 30.000 Ft 
- Human Audio Simul 1,0m - 60.000 Ft

Tápkábelek:
- PC zsineg 1,5m - 800 Ft
- Analysis Pover Oval Ten 1,2m - 80.000 Ft
- Siltech SPX-800 1,5m -240.000 Ft

USB – S/PDIF átalakító:
- Human Audio Tabla -228.000 Ft

Aki idáig eljutott, annak köszönöm, hogy végigolvasta a bevezetőt, de sajnos most búcsúzom, mert ennyi fért az első részbe. Remélem, hogy a következő napokban, hetekben is velem tartotok, ahol részletesen is megismerkedünk majd az indulókkal. Kis kedvcsinálóként annyit elárulok, hogy a II. részben a Naim DAC-V1-ről olvashattok majd.

2013. október
Copyright © 2018 Audioland. Minden jog fenntartva.