foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Siltech Explorer 270P
A japán-holland egyűttműködés

Írta: Puskás János

Amikor megláttam, egyből egy interjú jutott eszembe a Siltech tulajdonosával, Edvin Van Der Kley úrral. 
SiltechexplorerKérdezték tőle, miért világoskék színűek a kábelek, hisz sem a hifihez, sem a szobák színéhez nem megy igazán?  A válasz egyszerű volt: a Siltech az kék és pont. Ez már hagyomány. Eltelt pár év, és az újabb Classic szériákat – bár alatta még ott a kék – már sötét hálóba húzzák, s itt ez az újabb sorozat, az Explorer, mely (egyetlen) hálózatiját kézben tartom, és elsőre szürkének tűnik.... Mi történt? Valószínűleg csak változnak az idők. Gabi, a felesége, aki a marketingért és a külsőségekért felel a cégnél, váltani szeretett volna, már ami a látványt illeti.

Már a barna papírdoboz is meglepett, valamiért nem erre számítottam. Persze megtalálható benne a garanciajegy, egy szép köszi a vásárlást oldallal, szériaszámmal, típussal, hosszal, tesztelők nevével (minden Siltech kábelt két ember egymástól függetlenül tesztel, mielőtt eljutna a forgalmazókhoz). Másrészt első blikkre 
Siltechexplorer270p
egyszerűnek tűnik a belseje, de a tojástartó mintájú szivacs mégis tökéletesen védi és tartja a tartalmat. Tehát lehet, hogy egyszerűnek tűnik, de funkcióját ellátja. 

Nekem azt mondta a forgalmazó a kábelről, hogy ez tiszta réz, ezüstöt nem is tartalmaz, de biza nem hittem el. Ellenőrzésként meg is bontottam, mivel a Crystal Coppert is simán lerezezték (ők is) ezüstözött réz mivolta ellenére, de itt tényleg pontos volt az információ. Sokkoló. Lehet, hogy nem is Siltech? Dehogynem. Eddig elzárkóztak az anyagtól, mivel annak időzítését kifogásolva nem tartották elég jónak ahhoz, hogy pusztán rézből készítsenek kábelt, viszont most, TADADADAAA!! (bocsánat) itt a japán a Chiba Institute of Technology-ban, Dr. Ohno által kifejlesztett monokristályos vezető, mely során a kristályokat a új módszerrel, hűtve nyújtják. Elérték a 6N tisztaságot, kisebb a szennyezettség mellett annyival alacsonyabb az oxigéntartalom, hogy ezek a vezetők elvileg nem is oxidálódnak, a kábel kristályok pedig nagyon folyamatosak, „töretlenek”. Mindezek eredményeképp jobb lett a vezetőképesség, áll a közleményben.

A forradalminak nevezett alapanyagot egy évig tesztelték szigorúan, szerelhetőségi, valamint szigetelőanyagokkal való együttműködési tapasztalataikat összegezték, és megszületett az Explorer, mint felfedező széria. Milyen találó... Azt gondoltam volna, hogy azért kapta ezt a nevet, mert úgymond ezzel lehet felfedezni a Siltech világát, de felszínes ismereteim Gabi kapcsán, aki szereti a szójátékot, szinte a nyakam tenném rá, hogy az új eljárás felfedezésére, annak fontosságára is fel akarják hívni a figyelmet. A sorozat egyébként teljes lesz, az egyetlen hálózatit kiegészíti két-két RCA, illetve hangfalkábel (90, illetve 180 névre hallgatnak), melyeket később USB és Firewire kábelek tesznek teljessé.

A sorozat hálózatija sokaknak szimpatikus lehet, érezhető mennyiségű anyagot kap az ember a pénzéért, 
Siltechexplorer270p
még ha nem is estek túlzásba. Előre felhívom a figyelmet, 1,2 cm-es vastagságának köszönhetően nem a legflexibilisebb fajta – ezt vásárláskor érdemes figyelembe venni. Külsőre hibátlan, én legalábbis nem találtam kivetnivalót, ami bizonyára a cég szigorú minőségbiztosítási eljárásának, és a mindmáig holland gyártásnak is köszönhető. A fekete külső köpenyt átlátszó háló fedi, így elsőre szürkének tűnik, de valójában nem az. A speciális, rezonanciacsökkentésre és szigetelésre hivatott többrétegű burok alatt, a rézvezetőket két réteg kapton, és egy réteg kapton fólia is védi a külső zavaroktól (illetve ez fordítva is igaz). Az elején a jól megszokott Bals 73-as villásdugót, míg a végén Wattgate 320I IEC -t találhatunk. Utóbbit belföldi elterjedtségének hiánya miatt talán nem ismerik sokan, de igényes gyártó, például az Eichmann is használta. Ehhez közelebb esik kedvenc fémgyűrűm, mely a kábel gyártóját, típusát, szériaszámát, és irányát is jelzi, bár fordítva bekötni egy hálózatit valószínűleg nehézkes lenne, de ha máshol alkalmazzák, itt miért ne?

Dióhéjban

Típus: Siltech Explorer 270P
Anyag:99.99998%
tisztaságú Mono X-tail réz
Hossz: 1, 1,5, vagy 2 méter
Ár: 110000Forint bruttó/1,5 méteres szerelt szett
Forgalmazó: Audio Vision Tuning Kft.

A meghallgatás az alábbi rendszerben történt:

1: Audiomeca Mephisto futómű, Siltech HF9 szimmetrikus digitális kábel, Proceed DAP, Harman Kardon Signature 1.0 előfok, Emotiva végfok, JBL L65 hangfal, Siltech SQ88 szimmetrikus, és Crystal Copper hangfalkábelek

Viszonyítási alapként, a könnyebb elhelyezhetőség érdekében Siltech SPX20G7-et használtunk.

Az alábbi lemezekre hivatkozok az írásban:
Snétberger –Nomad (Enja)
Hot Jazz Band – Halló halló
Ghymes – Rege (fonó)
Beethoven Triple Concerto (Richter/Oistrakh/Rostropovitch/Karajan, EMI)
System Of a Down – Toxicity (american)

A meghallgatás:


Snétberger lemezét hallgatva fürge, könnyed levegős karakter, kellemes tér, és kiegyenlített hangzás fogad. Az alsó oktávokat megfelelően kontrollálja. Jó felbontású, mégis – a szó jó értelmében – egyszerű. A
Siltechexplorer270p
 hangszerhangjai egészen hihetők, bár lehetnének kissé kiterjedtebbek. A nagybőgő anyagát érezni, bőgősünk végig dúdolja, énekli a dallamokat. A márkától megszokotthoz képest kissé technicista, az apró
részletek mégsem mennek az agyunkra, egyszerűen integrálódnak a többi információ közé: laza, közvetlen természetességgel áradnak felénk a hangok. A legfelső tartomány enyhe hiánya megfigyelhető, lehetne letisztultabb, a dinamika teljességét sem tudja, de ez egy kellemes, folyamatos, sima produkció, egészen hihető előadásban!

 Hot Jazz Band „Mily' mesés a Niagara vízesés” hallgatása közben is eszembe jut, hogy ez az elődökhöz képest kissé modernebb felfogású, próbál minél több részletet megmutatni, nem mindig teljes sikerrel. Az előadás lelkes, egységes, itt-ott kissé darabos, és lehetne levegősebb is. Itt jutott eszembe, hogy jómagam bontatlanul kaptam meg, és több, mint 200 órán át járattam, de lehet, hogy picit elbírt volna még, vagy egyszerűen az egyébként igen fogós felvétel nem ment neki 100 százalékig.

Beethoven Triple Concerto. Ez egy régebbi, méltán híres felvétel, melyen a megszokottnál hangsúlyosabb az alapzaj, de ez engem, aki magnósként kezdte hifis pályafutását, nem szokott zavarni. Az előadás légies, könnyed és barátságos, egészen elvarázsol. A zenének lelke, lelkessége, dallama van, megmutatja, miért jó hallgatni. A csellónál és a hegedűnél jegyeztem meg, hogy bár színezetét tekintve rendben van, de kissé vékonyak. Mindezek csak figyeléssel vehetők észre, mert az ember könnyen átadja magát annak a zenei folyamatnak, amit a falak közé varázsolnak eme kábel segítségével készülékeink.

Már sejtettem, de betettem. System of a Down, Atwa. A szó jó értelmében száraz, és harapós, de nem a legharapósabb. Kissé simít, lehetne vadabb. A hangszínek, a kiegyenlítettség, és a tér rendben van, ami a gond, hogy a magas-tartomány néhol túl soká cseng, és kissé finomít a vaduláson, amolyan úriemberes lett. Lehet, hogy én már túlzottan hozzászoktam a Classic szériához?

Ghymes Regéjét 15 éve nem tudom megunni, mind zeneileg, mind felvétel szempontjából egyik hivatkozási 
Siltechexplorer270p
alapom azóta is. A „Tánc a hóban” forog, kiegyenlített és dallamos, jó atmoszférával, és térrel. Az énekhang és a zene egyaránt lehetne kissé közvetlenebb, cserébe finom, dallamos, és kiegyenlített. Itt jegyeztem meg, hogy lehetne egy leheletnyivel tisztább a hangkép, és a mély-tartomány is. A legapróbb részletek fölött szemet huny, de a zene szépen épül fel. A hegedű kissé megfázott, és ha meghúzzák, mert azt meg kell, de ez sosem lesz bántó, ezzel a kábellel. Itt-ott lehetne erőteljesebb, ami a hangok megindulását illeti, mondom én, ez egy finom kábel!

 

Mivel többen kérdezték tőlem, összevetettem a Siltech SPX 20G7-es kábelével is, mivel - állítólag - valaki úgy hirdette, mindenki azt hitte, ez annak az utódja. Nos, nem az. Először is, ez az MXT-t váltotta, tehát a belépő sorozat tagja. Az Explorer megjelenésével egy időben megszűnt (ami valószínűleg félreértés okozója) SPX 20 már Classic széria, ami efölött van. Harmadszor, ez egy réz kábel, míg az arannyal injektált ezüst. Ennek megfelelően nem érdemes összekeverni a kettőt, mivel az más kategória a Siltechen belül is, melyet a meghallgatás is bizonyított...

Végszó

Új technológia, új széria, új anyag, új hangzás. A 270P egy modern hangú, kifogástalan megépítettségű kábel. Egy igazán jól sikerült „réz hang”. Kellemes, túlzásoktól mentes, sima és jó színezetű kábel, ennek megfelelő elvárásokat tud kielégíteni. A rockerek, az agresszivitást keresők nem biztos, hogy barátra lelnek benne, de a sima, egységes hangot, jó atmoszférát keresők, a rendszerükből a kisebb agresszivitást orvosolni kívánók mindenképp. Az ára persze nem biztos, hogy átlag magyar büdzsé kategóriába esik, de ha valaki mégis ilyet szeretne, és nem kifogásolja a barkácsolást, annak felhívom a figyelmét, méterre is kapható!

2013. május

Copyright © 2017 Audioland. Minden jog fenntartva.