foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Triangle Antal EX

A végére kiderül, hogy az EX-em lesz-e?

 

Írta: Mészáros Zoltán

 

signMásodik állomásához érkeztem a Triangle dobozok bemutatásának. Legutóbb az Esprit széria kisebbik versenyzőjét, a Cométe-et veséztem ki, abból is a jubileumi verziót. Most ennek a nagyobbik testvérét, az Antal EX-et kaptam kölcsön egy hosszabb meghallgatás erejéig a forgalmazótól. Bő egy hónapig éltem vele, ez alatt igencsak sikerült megismernem, és ez a doboz végleg  megváltoztatta a véleményem a francia high-end szakkörről.

 

Ez az Antal is - akárcsak a Cométe -, egy jubileumi verzió, amit a gyártó a 30 éves fennállásuk alkalmából adott ki. Mind kinézetre, mind hangzásra más, mint sima verzió - persze ezt el is várjuk tőlük.

Olvasóink már ismerik a céget. Tudják, hogy a hangszóróik mind saját fejlesztésűek, amire igen büszkék is (persze a francia amúgy is egy elég büszke nemzet). Továbbá amit lehet az országon belül gyártatnak/gyártanak le. Az anyaországban az elsők között volt saját komplett fejlesztő/bemérő dedikált hangstúdiójuk. Látható tehát, hogy megpróbálják saját kezűleg belevinni a termékeikbe az elképzelésüket a zene megszólaltatásáról. Több Triangle doboz meghallgatása után azt gondolom, hogy ezt igen eredményesen teszik! Dobozaik hangja érdekes keverékei a forró latin dél és a jeges hideg észak jellemzőinek, igen profin kiaknázva mindkét stílus erényeit.

Na de ne rohanjunk ennyire előre, inkább lássuk mit is rejt a narancs - fehér doboz, amiben megérkeztek az Antalok.

 

 

A külsőségek

Írásunk témája a maga közel 115 centis magasságával és nettó 22,5 kilójával nem nevezhető kispályás doboznak, így persze a szállítódoboza sem egy apró gyufás skatulya. Egy Fiat Dobloval járok, így annyira nem szoktak meglepetések érni, de ez esetben igencsak csodálkoztam, mikor előkerültek a közel 150 centi magas kartondobozok. A kocsim raktere pont 10 centivel nagyobb, így meglehetősen határeset volt a szállítás. Hiába, nem bízzák véletlenre a csomagolást - nagyon helyesen.

Hazaér, doboz felcipel, kicsomagol. Itt ugyanaz a kép tárult elém, mint a Cométe-nél, csak némileg nagyobb kivitelben. Meglehetősen vastag, fekete, minőségi szövetzsákban állnak vigyázz-ban az Antalok. A dobozban mellékelve a szokásos fekete pamutkesztyű, hogy még véletlenül se érje kosz vagy sérülés a zongoralakk felületet, ami már második alkalommal ejt rabul teljesen.

Külön dobozban található még egy igen masszív hangfal tüske szett, amit fakultatív alkalmazhatunk. Ez nem a szokásos kis pár milliméteres verzió, itt egy majd 2 centi vastag dologról van szó, ezzel már nem gond a stabilizáció és az esetleges rezonanciák elvezetése.

Néhány szó a hangszórókról. A gyártó közlése szerint itt a magas-sugárzó egy teljesen új tömör alumínium kabinetet kapott egyenesen a Magellán sorozatból, ami mint tudjuk, a Triangle-nál a legnmélysugárzóagyobb sorozata. Ez az alumínium kabinet egy igen nagy sűrűségű és rezgéscsillapítású ötvözet, melyet kézzel políroznak. Ennek eredménye a cég állítása szerint egy igen pontos és kifinomult magas-tartomány. A mély-sugárzó membránja tökéletes kompromisszuma a merevségnek és könnyű súlynak, köszönhetően az üvegszálas kialakításnak. Ennek eredménye egy nagyon gyors és feszes mély tartomány mely által a közép tartomány is transzparensebb és tisztább lesz. A közép és a mély szekciónál jóval nagy gondot fordítottak a megfelelő kábelezésre (a széria-verzióhoz képest), mondván, hogy a high-end rendszerek igen érzékenyek a legkisebb változtatásokra is, és ebben igen nagy szerepe van a belső kábelezés megfelelő kiválasztásának. Természetesen a leglátványosabb része a tuningnak a “real black piano finish”, ami egy igen magas fényű, és minőségű fekete zongoralakk záró réteget takar, mely valóban pompázatos, igazi luxushatást keltő a látvány.

Az Antal a maga 91 dB-es érzékenységével nem egy nehezen hajtható hangfal, kisebb teljesítményű, akár pár wattos csöves erősítők remek párja is lehet. Sőt tapasztalatom, és sok más ember egybehangzó állítása is, hogy igen kitűnő párosítás!

Mérete révén igényli a teret maga körül, így legalább 20 nm-en érzi jól magát. Impozáns, és egyben tekintélyt parancsoló a megjelenése, bármely nappaliban odavonzza az ember tekintetét. Egyetlen “hátránya” van a lakkozott felületnek, hogy folyamatosan tisztán kell tartanunk, de ez a teher (a látványért cserébe) úgy érzem vállalható.

Nos, térjünk át arra lassan, hogy miként is teljesít az Antal, hisz ez a igen lényeges része a dolognak, mennyire jön át rajta a Zene.

 

 

 

A megszólalás

Jelentem alássan nagyon:) Gondolom ez így kevés, elmondom kicsit részletesebben is.

Amikor az ember betelepszik a nagy bőrkanapé ölelésébe, elhelyezkedik a kezében például egy pohár jóféle Cabernet-vel, szemben egy Antal Ex, hirtelen megszűnik létezni a külvilág, csak a látvány marad. Persze ezt még megfejeli a két kis analóg cső sejtelmes izzása, nem marad más hátra, zenét kell hallgatni!

Az elektronikus vonallal indítottam, mivel a hangfal is olyan, mint a titokzatos nő, szépen alaposan térképezzük fel, végére hagyva a desszertet. Yello - Touch című albumáról, a Tilll tomorrow dördül fel. Igen direkt e-szó, mivel a mély, mit e-felvétel tartalmaz, itt szó szerint elementáris erővel zendül fel, természetesen, pontosan és cseppet sem bántóan. A trombita kellően levegős, a hangok kavalkádja elárasztja a szobát: most tényleg szárnyal a Yello.

A tér, a színpad megfelelő, továbblépek. Azaz lépnék, na nem hallgatnám végig az egész lemezt...

Világzene. Pink Martini, mégpedig a Hang on little tomato című album. A hangulat fantasztikus, a muzsikusoknak forr a vére, kicsit néha túl is pörgik magukat, de a zeneiségük megmarad. Az énekesnő hangja kristálytiszta, de egy pillanatra sem vékonyodik el, mintha itt és most csak nekem énekelne. A dobok meglepően pontosan, gyorsan jelennek meg, s ezen felbuzdulva szakítok a bevett sorrenddel és hadrendbe állítom Yim-Hok Man kínai performance dobos/zajkeltő - igen rendhagyó - lemezét.

Eléggé referens muzsika, képes megmozgatni a leglomhább és legmakacsabb hangszórókat is. Itt csakis az első track-re összpontosítok, nagyjából tíz perces szám, különböző méretű távol - keleti dobokat szólaltat meg rajta. Ez igen jól sikerült az Antalnak, itt voltak csak igazán ágyúdörgés-szerű mélyek, de itt sem jött zavarba, és mondhatni kisujjból lesugározta ezt a frekvenciatartományt! Némi brummogás megfigyelhető Antal EXvolt, de ez egyértelműen a szoba akusztikájának köszönhető, leginkább az uszkve 200 kilós ülőgarnitúrámnak. De mit csináljak? Ebből esik a legjobban a zenélgetés.

Metallica - Black album, itt kicsit megvadulnak a dolgok, a dobos kellően elszeparálva a gitártól (sok doboznál problémás ez ennél a felvételnél), talán kissé túl fémes a gityó, de emellett nagyon gyors is. Persze mondanom sem kell, ezt az albumot is sikerült végighallgatnom... Időzzünk el kicsit hosszabban a klasszikus résznél, kezdve Vivaldi remekművénél a Négy évszaknál. Itt több felvétel is rendelkezésemre állt, így volt lehetőségem játszadozni kicsit.

Azt meg kell állapítanom, hogy ennél a műfajnál már igen kritikusan kezeli az Antal a lemezek/felvételek esetleges hibáit. De a zenekar végig hozza az ütemet, legyen tutti vagy solo, tél vagy nyár, az összkép megmarad. Ha behunyt szemmel hallgatjuk a zenét pillanatok odaképzeljük magunkat a zenekar elé. Nagy kedvencemnél, az Ősz-nél nagyvonalú vonósok kápráztatnak, érezni a belevitt érzelmeket is. Néha kicsit sokallom a buzgóságot, de mást nagyon nem tudok felróni a doboznak.

Nagyon szeretem az operákat. Ugye, sokan hallottunk már rendszert, amint a Carmen elején mindenki a füléhez kapott! Igen, még az igen drága, és nagynevű hangfalak esetén is akadhatnak problémák ebben a műfajban. Nem így most. Massenet - Werther-e Andrea Bocelli tolmácsolásában, mielőtt a királyi szóló megindult, a gyermekkórus és a háttér neszezése kellően részletes, majd felharsan az Olasz tenor, de az Antal hibátlan módon tolmácsolja a zenét. Itt, talán a felvétel hibája, de a zenekar néha kissé túlságosan előrejön a térben, igyekszik átvenni a főszerepet. Nem bántóan teszi, inkább csak rivalizálásképpen.

A végére maradt egy viszonylag friss beszerzésű Carmen, de felvettem a repertoárba mivel remek darab, illetve előadás. Carmen (Marina Domashenko), hangja csillog, de kellően kiforrott, nem csuklik meg. Escamillo-val párbeszédjük levegős, elegánsan fennkölt. Itt talán a cintányér volt kissé sok a zenekarban, de mondom ezek nem nagy hibák, inkább csak én vagyok túl kritikus néha. Összességében véve, nagyon jól teljesít a kritikus klasszikus vonalon az Antal, a gyorsasága néha a zeneiség rovására megy, hozzátéve, hogy igen kis mértékben. Én el tudom nézni neki.

Jön még a szokásos megmérettetés, a házimozi vonal. Ugyebár ez annyiból áll, hogy minden komponensbeli változtatás nélkül filmezgetünk kicsit. Itt nem szaporítom nagyon a szót, fotelba döngölő pontos, gyors mély-hangok még ha néha Mordor mélységeiből is törnek fel. Mondanom sem kell, hogy egyáltalán nem megy itt sem a többi hangtartomány rovására, a beszédhang kristálytiszta, ami valószínűleg az extra magas-sugárzónak is köszönhető.

Annyit megemlítenék a kételkedőknek, hogy nem csak sokponteggyel lehet remek mozit prezentálni. Nyilván nem ugyanaz, de egy ilyen hangfallal már egészen jó térhatást lehet produkálni. Kárpótol viszont a végletekig tiszta effekthangok jelenléte. Valamit valamiért.

 

 

Ajánlás

Ez már az a kategória, ahol véleményem szerint jó installáció esetén nem nyúlunk nagyon mellé. De itt is szobavannak különbségek. Az Antal Ex-et elsősorban nagyobb nappalival rendelkezőknek javaslom. A gyár jelen esetben 30-50 nm belterületet javasol, de szükség esetén valószínűleg bő 20-al is beéri. De kevesebb ne legyen semmiképpen, akkor inkább a Cométe Ex, ha maradni szeretnénk a gyártónál.

Ha a tér megfelelő méretű, azok figyelmébe ajánlom, akik tényleg szeretnének hosszabb távon gondolkodva egy jó tonalitású, gyors, erőteljes dobozt magukénak tudni, ami nem mellesleg szemet gyönyörködtető látvány is. Meg kell jegyeznem, hogy számomra érthetetlen módon a Triangle itthon nem túl elterjedt márka, amit - hallgatva őket - nem is értek, de remélhetőleg ez a tendencia változni fog. Azt kell mondanom, hogy a gyártó mindent megtett azért, hogy igazi felső kategóriás és mindenevő gall kakast varázsoljanak francia barátaink az Antal Ex jubileumi kiadásából!

 

 

Ex-em lett?

Ex-em lett, igen is meg nem is, mivel több Triangle doboz meghallgatásának hatására, én is megváltam szeretett hangfalamtól hogy beálljak a gall doboz felhasználók táborába. Hogy melyik hangfalat választottam? A következő Triangle bemutatóból kiderül...

 

 

A meghallgatáshoz használt készülékek:

Unison Research SR-1 hibrid csöves erősítő

Musical Fidelity M1 DAC

Sony BDP lejátszó, mint futómű

Siltech-Crystal kábelezés.

 

Forgalmazó: AudioVisionTuning Kft.

A gyártó honlapja: Triangle

Ár: 2400 Euró

2011. október-november.

Copyright © 2021 Audioland. Minden jog fenntartva.