foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Üdvözlöm honlapomon! Célunk, hogy ezen portál hasznos információforrás legyen az otthoni zenehallgatók számára a hifi, zene, zenehallgatás témakörében. Ennek megfelelően a főmenü segítségével kereshet írásaink közül, melyek remélem elnyerik tetszését. Amennyiben nem talál információt az Ön által preferált termékről, szívesen látjuk fórumunkon is!Bővebben...

Audioland

Hírek, információk a hifi világából, zenekultúra

Szavazás

Ha show...

Mindig kimegyek, érdekel a hifi - 25.6%
Csomó ismerőssel össze lehet futni, megyek - 1.2%
Még nem tudom - 39%
Ez sem a régi, már nem megyek - 13.4%
Sosem mentem, most sem fogok - 20.7%

Összes szavazat: 82
Ez a szavazás már befejeződött : 04 nov. 2016 - 18:53

Audioland a Facebookon

Micromega WM-10, az Airstream(er)

Írta: Mészáros Zoltán

A kezdetek:
Nagyon megörültem mikor megkerestek azzal, hogy grafomán hajlamaimat kiélvén esetlegesen írhatnék egy bemutatót a WM 10-es D/A konverterről. Mivel magam is rajongok e technikai újdonságokért, képes micromega logovagyok sutba dobni minden előítéletet azzal, hogy már pediglen az átvitel csakis kábelen az igazi. Régimódibb felfogású hifista társaim tuti virtuális kövezést fontolgatnak, de vállalom. Hogy miért? A válasz egyszerű, ugyanis jelen esetben  a jelünk továbbításában csak és kizárólag a WIFI-s hálózatra szorítkozunk. De hát nem ez a jövő? Mit is mondok, hiszen a vezeték nélküli kommunikáció már beköltözött mindennapjainkba, körülvesz és kiszolgál megfelelő szinten. Szinte minden modern háztartásban található vezeték nélküli hálózat, így ez már senkinek nem újdonság. Bevezetőt nem írnék, ezt megtette már helyettem Bakai Gábor egy korábbi beharangozóban. Így inkább lássuk, hogy teljesít a Micromega transzporter, mennyire váltja ki a kábeles csatlakozást.

A birtokbavétel:
Lássuk, mit is rejt a doboz. A készülék fekete és ezüst színben létezik, nekünk most az első áll rendelkezésünkre. A doboz tartalmaz még egy tápkábelt, RCA kábelt, egy telepítő lemezt és a szokásos micromegaleírásokat. Utóbbit érdemes áttanulmányozni. A WM-10 hozza a jelenleg divatos letisztult, minimalista design-t, az elején mindössze egy darab multi LED található. A hátsó fertály közepét az ízlésesen kialakított félkör alakú Wifi antenna uralja, és semmilyen más bemenet nem áll rendelkezésünkre. Kimenetnek egy pár aranyozott RCA csatlakozó van, illetve ha maximalisták vagyunk, és nem elég a Cirrus Logic 4344 típusú, 24-bit/192hKz-es dac chip tudása, digitális (SPDIF) kijáraton tovább vihetjük jelünket egy külső D/A konverter felé. Található továbbá egy "reset" gomb is, ha szükség lenne rá (én használtam az elején a beállításnál).
Beüzemeléséhez egy Airport utility nevű program szükséges, ami a mellékelt lemezen megtalálható, de az micromegaiTunes –ból is letölthető. A program MAC-en és Windows-on fut, így a két legelterjedtebb operációs rendszerrel használható. Linuxos támogatás egyelőre nincs. Az alap csatlakozás elég hamar létrejön, ha csak direkt módon szeretnénk ezt. Ez abban az esetben jó, ha számítógépünket csak zenelejátszásra használjuk, így abszolút zajmentes, stabil hálózatot tudunk kialakítani. Természetesen csatlakozhatunk hálózatra is, tapasztalatom szerint így is stabilan működik. Elsőre egyeseknek némileg nehézkes lehet a beállítása a WM-10-nek, de hamar be lehet üzemelni és így már tudjuk is használni. A transzportert elég széleskörűen lehet konfigurálni, az összes titkosítási módot ismeri, így nem lesznek kompatibilitási problémáink.

A szív:
H beüzemeltük a masinát, (ilyenkor) a led kéken világít, lássuk, mire is képes. Itt némi megoszlás lehet majd, mivel kizárólag iTunes-on keresztül kommunikál. Ennek további vonzata a csak iTunes által ismert hangformátumok lejátszási lehetősége. Így is van elég formátum, amit kezel (AAC, AIFF, Apple Lossless, micromegaMP3, WMA, WAV). Továbbá egy utólagos plug-in (MacFlac) telepítésével lehetőségünk nyílik kedvenc zenéink FLAC formátumban való lejátszására is. Viszont szerencsénkre a számítógép kvázi futóműként funkcionál, így a hangba csak a dac szól bele. Elméletileg. Természetesen szimpla cd-t is kezel a program, így akár kedvenc lemezeinket fel is másolhatjuk a meghajtóra. Továbbá számos, iTunes  szolgáltatásból is mazsolázhatunk kedvünkre, mint például internetes rádióállomás hallgatási lehetősége, vagy az on-line zenevásárlás. Igaz, hogy a netrádiózás általában erősen a tömörítettségéről ismert, de én találtam jó pár igen jó minőségűt is közöttük. A nagyfelbontású zene kedvelőinek is öröm, hogy mind a WM-10 mind az iTunes is kezeli /kezelni fogja ezeket, 192 kHz-ig bezárólag. Ami nekem különösen tetszik ebben a felállásban, hogy az iTunes fejlődésével együtt a gépünk használati köre is szélesedik egyben. S még az is nagyon jó dolog (és az Apple rajongóknak külön öröm), hogy Iphone/ipod vezérlési lehetőség is van hozzá. Tehát ami zene megtalálható iKészülékünkön ugyanúgy lejátszható mintha pc-ről tennénk. Érdekességképpen említeném még meg az Airport express nevű wireless kiegészítőt, melynek segítségével akár összes iKészülékünket össze tudjuk kötni egymással. Így egy komplett multi-room rendszert is ki lehet alakítani akár. De most már minden működik, kicsit dőljünk hátra és hallgassuk, meg hogy is muzsikál a Micromega WM-10.

A muzsika:
Elsőre, mint vártam némileg színezett, sávhatárolt a hang. Nem kell megijedni ez szinte minden frissen beüzemelt készülék velejárója, ennél a wm-10 sokkal többre képes természetesen. De ne szaladjunk előre. Elöljáróban megemlíteném a lehallgató lánc többi tagját is. Tehát a rendszer egy Chario Academy Millenium 2-es, egy Unison Research SR1-es hibrid erősítő, a kábelezés Crystal Copper. És természetesen a laptopom, egy Asus K50-AB. Annyit fűznék itt hozzá, hogy eme rendszer alapjában véve kellemes, meleg hangú, nagy felbontással rendelkezik, így véleményem szerint méltó környezetbe tudtam installálni a WM-10-et.
Körülbelül 100 órát járattam, amit jelentős javulással hálált meg a D/A. Elsőként egyik nagy kedvencemet, Pink Martini –Hang on little tomato cimű albumát hallgattam meg. Széles spektrumú zene révén a lemez dúskál minden földi jóban, hangszer kavalkád található itt kérem szépen, de a WM-10 gond nélkül prezentálja. A zenészek jó helyen jó időben érkeznek meg, az énekes hangja tiszta, telt és kellően lágy. A micromegaszínpad kellően széles, levegősek a hangszerek, kedvem lenne felpattanni a fotelből és beállni közéjük.  Másodiknak a Yello legutolsó albumát, a Touch-ot tettem be. Kellemes tér fogadott, a mélyek némileg puhák, de tiszták, és kézben-tartottak, és az összképből sem lógnak ki. Till Brönner trombitajátéka meggyőző, szinte ott érzem a szobában. Elmondhatom, hogy a modernebb, elektronikus zenéken sem vall szégyent. Mielőtt következett volna a kötelező klasszikus kavalkád, egy kis rockkal próbálkoztam. Metallica fekete albumát vettem elő, ebből is a 24/96-os studio mastert, így tesztelve miként is viselkedik nagy felbontású zenével. Jelentem jól! Az Enter sandman kezdeti taktusai már meggyőzőek, a lábdobok gyomromban köszönnek vissza amennyire kell, a hangok itt is kellően feszesek, ritmikusak ahogy a rockzenétől el is várható. A gitáros némileg háttérbe szorult, de újra hallgatva rájöttem, hogy ez akár a felvétel hibája is lehet. Jöhet a klasszikus megmérettetés. Vivaldi négy évszakjával kezdtem, elsőre is megállapítottam, hogy sem kell szégyenkeznie a WM-10-nek. A hegedű kellően részletező, nem vékonyodik el, érezhető a húrok rezdülése is, ha kellően koncentrálunk, de egyszerűen mélyüljünk el a zenében – a Micromega partner ebben is. Váltás, jöhet a Carmina Burana, szintén nagy felbontású, 24bit/96kHz-es változata. Kórusmű lévén itt kell az energia, ami meg is van, a tömeg hangját egyáltalán nem mossa egybe, megfelelő az orgánum. A dobok beütése gyors, pontos, ritmusváltásoknál sem késik a hang. Remek! Végezetül opera következik, utóbbi időben elég sok rendszert teszteltem vele, mondanom sem kell, hogy a női énekhang szokott lenni a kritikus pont. Jules Massenet Werther-ével próbálkoztam e téren. A gyerekkórus után a tenor kellően tisztán és ércesen szólalt meg, de itt már érezni, hogy kicsit feszesebb a tempó, mint kéne. Charlotte belépője remekül sikerült csak minimálisan torzított a teteje, ami ebben a kategóriában dicséret, sokkal nagyobb rendszerben tapasztaltam már ennél gyengébb énekhangot. Összességében jól teljesített klasszikus zenén is, az én ízlésemnek talán kicsit több érzelem, nyugodtság nem ártana még. Már majdnem elcsomagoltam a gépet mikor fejembe ötlött a gondolat, hogy van itt nekem egy frissen beszerzett D/A konverterem, a Musical Fidelity M1-es (egy másik cikkünkben lehet róla olvasni), vessük össze gyorsan. Annyit kell tudni az M-ről dióhéjban, hogy nagyon nyugodt, rendezett, és teres hang jellemzi. A franciák némileg másabb elképzelést valósítottak meg. Kellően lágy a WM -10 is, de kicsivel gyorsabb és precízebb irányba mozdul el a hang. Ha élhetek ezzel az elcsépelt kifejezéssel, akkor azt mondanám, hogy kicsit stúdiósabb, megfogottabb a hangja a másikhoz képest. De ezt úgy tolmácsolja, hogy semmilyen térbeli hiányérzetünk nincs közben.

Konkluzió, ésatöbbi:
Összességében egy remek hálózati lejátszót ismerhettem meg a Micromega WM-10 személyében, mind a külcsín mind a szolgáltatások köre meggyőzött. Külső alapján bárhova installálható, kellően modern, minimalista, és ha akarjuk kellően sznob is. Hangra kategóriájában jó esélyekkel indul, de mindenképpen a modernebb irányzatot követi, a Micromegától megszokott minőségben. Prezentációját tekintve komolyzenén volt némi hiányérzetem, de ezt a készüléket véleményem szerint nem erre hegyezték ki, inkább a mai modernebb, de minőségi akusztikus zene az ő területe. Itt a remek hang mellett inkább az új vonal kialakítása volt az irányadó a galloknak, ami személy szerint engem meggyőzött. A WM-10 egy igen jól sikerült audio transzporter, sok kényelmi funkcióval, amit a folyamatos szoftveres fejlesztéssel remélhetően még jobbá fognak tenni.
Kinek ajánlom?
micromegaElsősorban azoknak ajánlanám, akik szeretik a jó hangminőséget és hajlamosak nyitni az új dolgok felé. Másodsorban mindenkinek, mivel ha felülkerekedünk azon, hogy minimálisan át kell alakítanunk számítógépes zenehallgatási szokásainkat (iTunes kontra egyéb zenelejátszó programok), akkor egy igen jó ár/érték arányú masinát kaparinthatunk meg, ami sokáig kielégítheti igényeinket. Harmadsorban minden magamfajta tech-bolondnak akik szeretik, ha a legmodernebb technológiák ott vannak a nappalijukban. Annyit még hozzáfűznék, hogy meghallgatásnál abszolút a gyári kábelezésre hagyatkoztam (ami ezek szerint helytállt), így biztos vagyok benne hogy későbbi esetleges fejlesztésnél - mert ugye az ördög nem alszik- még további potenciált is ki tudunk facsarni belőle. Szerintem megéri próbálkozni, nem fogunk csalódni benne.


Forgalmazza: Audiovisiontuning Kft.
Ár: 999 euró.

Copyright © 2021 Audioland. Minden jog fenntartva.